Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Tóth Boglárka: A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása

DK-i, és Ny-i széle meredeken lejt. A falak dombjai által kirajzolódó épületegyüttes, melynek kiterjedését a téglás, omladékos föld is jól mutatja, megközelítőleg téglalap alakú, 60-70 m hosszú és 30-35 m széles. (5. kép) Az épületegyüttes hossztengelye ÉK-DNy-i irányú. A terepjelenségek értelmezésében segítséget nyújt az a légifotó, melyet Miklós Zsuzsa 1998 telén készített. (6. kép) Az együttes nyugati szélén lévő É-D-i irányú fal közepén talán kapu lehetett, mert a faltól nyugatra 10-20 m hosszan mélyebb utat lehet követni, amely a feltételezett kapuhoz vezet. A légifotón talán még inkább kivehető, mint a felmérésen az együttes közepén egy nagyjából K-Ny irányú, téglalap alakú objektum, melynek keleti vége köríves lezárású. Feltételezhetően ez volt a kolostor temploma. Ettől keletre és északra körítőfal nyomai feltételezhetőek. Rómer FIóris 1866-ban készített vázlatos alaprajzát helyszíni megfigyeléseinkkel nem tudtuk azonosítani. A kolostortól délre a szántásban nagy számban találtunk 15-16. századi kerámiatöredéket. (7. kép)

47 A jellegzetes kettős tagolású peremtöredékeken, beszurkált, vagy hullámvonallal díszített fazekakon, valamint bordával díszített tárolóedényen és kancsótöredékeken kívül redukált égetésű osztrák, importfazekak töredékei is előkerültek. A domboldalon megfigyelt, egykori házakra utaló hamus foltok, és az itt gyűjtött 15-16. századi leletanyag kirajzolja a későközépkori Györgyi helyét. A terepbejárási megfigyelések jól összevágnak az 1756. évi egyházlátogatás leírásával. A völgyben a 18. században még látható egykori halastavat nagy valószínűséggel a pálosok hozták létre. A terepbejárások során egyelőre sem a halastó gátjának nyomait, sem Györgyi középkori plébániatemplomának helyét nem sikerült felkutatni. A ferences kolostor helyének azonosítása, valamint a kolostor alatti domboldalon talált későközépkori kerámia alapján tehát Györgyit a Kolostor-dűlő területére lehet lokalizálni. Eszerint a Györgyi-puszta, Györgyiföld dűlőnevek nem az egykori település belterületét, hanem annak határát, földjét jelölik.

48 47 A kerámiafotókat nagyon köszönöm Kádas Tibornak. 4 Hasonló jelenséget figyelt meg Weidlein János a Györgyitől nem messze fekvő Háb falu esetében: az egykori falu Pusztaszentegyház-dűlő területén feküdt, és a Háb szót magában foglaló névváltozatok valószínűleg a falu határának kiterjedését tükrözik. (Weidlein János: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok 1934, Pótfüzet, 623-624.) Nemrég Miklós Zsuzsa terepbejárással alátámasztotta Weidlein feltételezését. (Miklós Zsuzsa szóbeli közlése.) 138