Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Tóth Boglárka: A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása

Tóth Boglárka A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása Györgyi a későközépkorban Tolna vármegye déli határán, Mágocs községtől északra feküdt (7. kép).

1 A Szentemágocs nembeli Bodó család egyik ága, aki a 14. század végére itt alakította ki uradalmi központját, erről a helységről nevezte magát Györgyi Bodónak. Az írott források tanúsága szerint a család politikai pályája 15. században ívelt fel. Ekkor, 1459 előtt Bodó Gergely kolostort alapított Györgyiben obszerváns ferencesek számára. A török hódoltság alatt a ferences szerzetesek elhagyták kolostorukat, Györgyi elnéptelenedett, majd a 17. század folyamán rácok telepedtek le, azonban a 18. század elején ők is elhagyták a falut. A középkori helység, melyben plébániatemplom, ferences kolostor és feltételezhetően a Györgyi Bodó család kúriája állt, napjainkra szinte nyomtalanul eltűnt - a környék lakói ma már csak dűlőnévként ismerik az egykori falut. Jelen dolgozat - középkori oklevelek, újkori írott források, a szakirodalom és térképek adatai alapján, valamint régészeti terepbejárás eredményei segítségével - Györgyi és a ferences kolostor történetét mutatja be, továbbá a helység és a kolostor helyének azonosítását tárgyalja.

2 Györgyi és ferences kolostorának története Györgyi helység létezésére utaló első oklevél - ismereteim szerint - 1400-ból való, melyben a Szentemágocs nembeli, Tolna vármegyei Bodó család tagjait először nevezik meg Györgyi előnévvel.

3 Ez az oklevél annak bizonyítéka, hogy a Bodó család legkésőbb a 14. század végére létrehozta Györgyiben uradalmi központját. Nem ismeretes, hogy a család mely tagja alakította ki a birtokközpontot, azonban azt megállapíthatjuk, hogy Györgyi a 15. század közepén, második felében, Bodó Gergely és fia, Gáspár birtoklása alatt élte fénykorát. A birtokközpont jelentőségének növekedése magától értetődően szorosan összefüggött a birtokosok politikai szerepvállalásával, az elnyert tisztségekkel, vagyis a család felemelkedésével. Bodó Gergely, aki oklevelekben 1424 és 1459 között jelenik meg, Újlaki Miklós familiárisa, a Hunyadiak feltétlen híve volt. Erdélyi alvajda (1444-46) és tolnai alispán (1446-58), illetve főispán (1459) volt, de a magasabb politikai életben is szerepet kapott: budai várnagyi (1451-55), majd tárnokmesteri tisztséget kapott.

5 Gergelynek valószínűleg két fia volt, Gáspár és Loránd.

6 Míg Lorándról mindössze néhány pereskedéssel kapcsolatos oklevél maradt fenn, Bodó Gáspár életpályájának főbb mozzanatait jól tudjuk követni. Mint a Hunyadi család híve 1457-ben Hunyadi Lászlóval és Mátyással együtt fogságba esett. Mátyás trónra kerülése után a királyi udvarban kapott tisztségeket (királyi lovászmester, asztalnokmester, később királynéi ajtónállómester), és ezzel egy időben évtizedeken keresztül Tolna megye főispánja volt (1459-1496).

7 1 A Baranya és Tolna megye között 1695-ben kezdődött és 1720-ig elhúzódó határper eredményeként Mágocs és Györgyi Baranya megye része lett. TEUFEL 1993, 17. 2 A témával Romhányi Beatrix javaslatára 1997-ben kezdtem el foglalkozni. Nagyon köszönöm munkám során nyújtott segítségét. Továbbá hálásan köszönöm Kubinyi Andrásnak segítő tanácsait, K. Németh Andrásnak, hogy adatgyűjtéseit megosztotta velem, Terei Györgynek, hogy elkészítette a felmérést, és különösen Miklós Zsuzsának, hogy a légifotóval, valamint tanácsaival gazdagította munkámat. 3 Az 1400-ban kiadott oklevelet a szekszárdi konvent egy 1500-ban kelt irata tartalmazza - SZAKÁLY 1968, 82. jegyzet (Dl 88853). A Dl 93954 számú irat az 1400-ban kelt oklevél késői, nem teljes, így keltezés nélküli átirata, melyen modern kézírással 1399-es évszám olvasható - feltételezhetően levéltári megjegyzés. Engel Pál ezt az oklevelet szintén 1399 IV. 3-ra datálja - számomra ismeretlen adatok alapján (ENGEL 2001). Ez utóbbi oklevél bizonytalan keltezése miatt Györgyi legelső biztos írásos említésének az 1400-ban kiállított oklevél tartható. 4 Engel Pál összegyűjtötte a Györgyi Bodó család tagjaira vonatkozó okleveleket, és azok alapján összeállította a családfát. Tímár György nemrég feldolgozta a család tagjainak életpályáját. ENGEL 2001, TÍMÁR 2001, 58-63. 5 ENGEL 1996, II. 38.; SZAKÁLY 1998, 45-46.; TÍMÁR 2001, 58-60. 6 Gáspár Gergely fia volt, nem Andrásé, mint ahogy Tímár György meghatározta. ENGEL 2001, TÍMÁR 2001, 60. Lorándra vonatkozóan ld. 9. lábjegyzet. 7 ENGEL 1996, II. 38.; SZAKÁLY 1998, 47-48.; TÍMÁR 2001, 60-61. 133