Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

V. Péterfi Zsuzsanna: Adatok a Völgység római korából

V. Péterfi Zsuzsanna Adatok a Völgység római korából Jelen tanulmány célja nem több, mint összefoglalni Bonyhád és környékének, illetve a valamikori Bonyhádi (Völgységi) járásnak római kori történetét a kutatás és az eddigi leletek alapján. Miután ez a térség nem tartozott a kiemelten kutatott területek sorába, szisztematikus feltárások hiányában a kérdéses korszakról csupán néhány kisebb tanulmány jelent meg, többnyire egy-egy jelentősebb lelet vagy leleteggyüttes kapcsán. Ezek összefoglalásával kíséreljük meg megvizsgálni a térség római kori településszerkezetét és helyét a provincián belül. Elöljáróban szeretnénk felvázolni Bonyhád és környéke, azaz a Völgység területének római kori földrajzigazdasági környezetét: A Völgységtől keletre levő limes-szakaszon 3 auxiliáris tábor helyezkedett el néhány km-es távolságon belül, úgy mint: 1. Ad Statuas (Várdomb)

2 az I. század végétől, 2. Alisca (Ocsény)

3 az I. század végétől, 3. Alta Ripa (Tolna)

4 a II. század első évtizedétől. Délre található Sopianae (Pécs), ahol a városi kultúra II. század elején bontakozott ki, de a város tartományi szempontból inkább a 3-4. század folyamán töltött be jelentősebb szerepet. Ahogy napjainkban, korszakunkban is szoros kereskedelmi és kulturális kapcsolat állhatott fenn Bonyhád és vidéke, valamint Sopianae között. Nyugaton A Isóhetcny puszta 4. századi belső erődje, illetve a körzetében feltételezett korábbi római város Iovia

5 terült el, melynek, ha nem is territóriumán, de mindenképpen vonzáskörzetében lehetett a mai Völgység területe. A római foglalást megelőző időszakban a Mecsek és a Hegyhát vidékén az Andizetes és az Eraviscus törzs által közrefogva a kelta Hercuniates törzs élt.

6 Ci vitas peregrinába szervezésük nagyjából az I. század első felében történhetett meg. A provincia elfoglalásától a Kr.u. 1. század végéig terjedő időszakra vonatkozóan a Völgység déli részéből nem rendelkezünk régészeti adatokkal. A Kr.u. 1. század vége, Domitianus uralkodása az az időszak, amikor a katonai súlypont a Rajnáról a Dunára tevődött át, s a Kr.u. 2. század elejére a tartomány belsejéből a limesre telepített auxiliáris palánktáborok jó részét kőbe építették át. Ad Statuasban Kr.u. 1. század második felétől mutatható ki először egy gyalogos csapat, a cohors I Augusta Ituraeorum sagittariorum, Aliscaba pedig feltehetőleg 89-ben 1 Az előadás eredetileg a II. Völgységi konferenciára készült (Bonyhád, 1995. nov. 24-25.), de csak később hangzott el Bonyhádon egy múzeumi esték sorozat keretében. 2 WOSINSKY 1896 650-651, 685., VISY 1989. 115., KOVÁCS 1999. 44-45.,VISY 2000. 96. 698-705. Íj. további irodalommal. WOSINSKY 1896. 652-655, Aliscának Ocsénnyel való azonossága sokáig vitatott téma volt a kutatók között, s felmerült a lehetősége annak, hogy Alisca nem Öcsény területén, hanem Szekszárdon keresendő. VISY 1989. 112-114. Jelenleg úgy tűnik egyre inkább elfogadottabbá válik Alisca Ocsény-Szigeth pusztával való azonosítása. KOVÁCS 1999. 44., VISY 2000. 94-95., 681-688. Íj. a további irodalommal. 4 WOSINSKY 1896. 655-656, 687., Alta Ripa Tolnával való azonosítása körül is bizonytalanság uralkodik egyrészt az alta név téves értelmezése, másrészt a leletek hiányossága miatt. Ennek ellenére az azonosítás lehetséges és többnyire így jelenik meg a szakirodalomban. VISY 1989. 112., KOVÁCS 1999. 43., VISY 2000. 92, 656-658. Íj. 5 TÓTH E. legutóbb az Arch. Ért-ben foglalta össze az alsóheténypusztai belső erődben folytatott ásatásainak eredményeit. TÓTH 1988. 23-61. A témához legújabban ld. BERTÓK 2000. 101-111. 6 MÓCSY 1990. 60. 7 LŐRTNCZ 1990. 79. 52. sz. 111