Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Fórizs István–Pásztor Adrienn–Nagy Géza–Tóth Mária: Avar és szarmata gyöngyök Csongrád megyéből
összetételt az 1. táblázat tartalmazza (csak a mezopotámiai alapüvegűekét), az ezekből számolt (lásd fentebb) alapüveg összetételt a 2-4. ábrákon mutatjuk be. Az 1. táblázatban a mintákat három fő csoportra osztottuk: Avar: A jelen vizsgálat keretében elemzett Szegvár-Oromdűlő (SZO) lelőhely, valamint a korábban vizsgált Budakalász (B), Szegvár-Sápoldal (S), Tiszavasvár-Petőfi utca (T) 6 lelőhelyek avar viseletre jellemző, egyben mezopotámiai típusú alapüvegü gyöngyleletei. Szarmata: A jelen vizsgálat keretében elemzett Szegvár-Oromdűlő (SZO) lelőhely, valamint a korábban vizsgált Szegvár-Sápoldal (S) és Tiszaföldvár (Ti) lelőhelyek szarmata viseletre jellemző, egyben mezopotámiai típusú alapüvegü gyöngy leletei. Madaras-halmok: A Madaras-halmok szarmata kori lelőhelyről származó, egyben mezopotámiai típusú alapüvegü gyöngy leletei. Az alapüvegre vonatkozó kémiai összetételi értékeket (2. táblázat) a fenti csoportosításban ábrázoltuk a MgO-K 2 Ó (2. ábra), a MgO-P 2 0 5 (3. ábra) és a K 2 0-P 2 0 5 (4. ábra) diagramokon. A földrajzilag távolabbi helyen talált üvegekre vonatkozó adatokkal való összehasonlításként a grafikonokon jelöltük a WEDEPOHL et al. (1997) által meghatározott mezopotámiai típusú, 9. századi germán üvegleletek összetételi tartományát is 8 . Az ábrákon megfigyelhető, hogy a „szarmata" csoport mintáira jellemző a viszonylag nagyobb MgO-, K 2 0- és P 2 05-tartalom, míg az „avar" csoportbeli minták többségére az ellenkezője jellemző, bár ez utóbbi csoportból több minta „kilóg" a csoportra jellemző tartományból. Két minta K 2 0-tartalma kiugróan nagy (2. és 4. ábra), ami arra utal, hogy ezeknél a gyöngyöknél a kálium nem csak a hamuból származik, hanem valamely másik összetevőből is, pl. a homok káli-földpátos volt. A Madaras-halmok lelőhelyről származó minták szarmata koriak és mindhárom diagramon átfednek mind az „avar", mind a „szarmata" csoportbeli mintákkal 9 . Ezek alapján nem állíthatjuk, hogy a mezopotámiai alapüvegü avar kori mintákra „ilyen", a szarmata kori mintákra pedig „olyan" (vagyis az előzőtől eltérő) összetételi tartomány jellemző. Az alapüvegek alapján tehát nem tudjuk elkülöníteni az avar és a szarmata kori üveggyöngyöket. Azonban mégis utalnak vagy utalhatnak valamire az eddigi adatok, mégpedig regionalitásra, vagyis több üvegkészítő központ vagy műhely létezhetett egyidejűleg, amelyek termékei között kisebb különbségek voltak. Gondoljunk a „szarmata" csoport és a Madaras-halmok lelőhely mintáira. Mindkettő szarmata kori (később látni fogjuk a bizonyítékokat is), ugyanakkor csak részben fed át a két csoport. Hasonló az eset ahhoz, amikor két geológiai objektum adatait ábrázoljuk, ahol a természetes változékonyság miatt nagy az egy adott objektumhoz tartozó adatok szórása, átfed a másik objektum adataival, a két adathalmaz átlaga azonban mégis jól elkülönül . A germán minták összetételi tartománya még jobban elkülönül az előző csoportokétól erősítve ezzel is a regionalitásra való következtetés helyességét. Adalékok (színezők, homályosítok, módosítók, stb.) Az adalékok vagy teljesen elegyednek az üvegolvadékkal vagy egy részük kristályos állapotban marad zárványokat alkotva az üvegben. Az előbbi esetben valamilyen, az adalékra jellemző elem mennyiségén látni, hogy azt tudatosan beletették-e vagy nem, az utóbbi esetben pedig az üveg mikroszövete az árulkodó. Néhány szín esetében jellegzetes különbségeket találtunk az avar és a szarmata gyöngyök között, a továbbiakban csak ezeket az üveggyöngyöket tárgyaljuk. 6 A könyv betördelése után a Szerző kérte a 6. sz. jegyzetpont törlését, ami technikai okok miatt már csak így volt megoldható.(A Szerk.) 7 A Tiszaföldvár lelőhelyről néhány kontroll mintát Vaday Andrea adott át analitikai vizsgálatra. 8 Az idézett cikkben csak az átlag adatok és a szórás van föltüntetve, az egyes mintákra vonatkozó adatok nem, ezért csak a közölt tartományt jelöltük az ábrákon. 9 Bár a hetes mintaszám elég kicsi ahhoz, hogy általános következtetéseket vonjunk le, jobb híján mégis ezt tesszük. 10 Feltehetően nagyobb mintaszám karakterisztikusabb elkülönítést tenne lehetővé. 74
