Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Fórizs István–Pásztor Adrienn–Nagy Géza–Tóth Mária: Avar és szarmata gyöngyök Csongrád megyéből
Fórizs István - Pásztor Adrien - Nagy Géza - Tóth Mária Avar és szarmata gyöngyök Csongrád megyéből* Az anyaguk is különbözik vagy csak a típusuk? Bevezetés A Szegvár-Oromdűlő lelőhely 1 rendkívül gazdag üveggyöngy leletekben. Az üveggyöngyök tipológiai feldolgozásakor 2 föltűnt, hogy az avar kori sírok gyöngyleletei között számos olyan található, amelyek a szarmata viseletre jellemzőek. Ezek sok esetben egy adott avar kori sírban együtt fordultak elő az avar gyöngyökkel. Ugyanakkor Szegváron olyan sírok is voltak, ahol csak avar, illetve csak szarmata viseletre jellemző gyöngyök fordultak elő (az 1. ábra mutat példákat). Az avar kori sírokban talált, szarmata viseletre jellemző gyöngyök tipológiailag nemcsak a Szegvár-Oromdülő lelőhely szarmata kori üveggyöngyeivel azonosak, hanem más szarmata kori lelőhelyek üveggyöngyeivel is. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan kerülnek az avar kori leletanyagba a szarmata viseletre jellemző üveggyöngyök? Erre a kérdésre többféle válasz is lehetséges: 1. Elképzelhető, hogy az avar korban, valahol a Kárpát-medencén kívül készítettek olyan üveggyöngyöket, amelyek a szarmata viseletre voltak jellemzőek és ezek kereskedelem útján kerültek Avarföldre. Azt is feltételezhetjük, hogy a Fekete-tengeri, ill. dél-oroszországi késő-antik gyöngykészítő műhelyek még a 6.-7. században is továbbéltek s az avarok által lakott térségben is kereskedtek. 2 A szarmata korban készült gyöngyök újból forgalomba kerültek. Ez utóbbi úgy lehetséges, hogy az avar korban gyakori sírrablásokkal 3 , vagy pedig a temetkezések során véletlenül kiásott szarmata sírokból 4 jutottak ezek az ékszerek az avarokhoz. Célkitűzés Ismeretes, hogy az üvegkészítéshez térben és időben esetenként eltérő nyersanyagokat használtak, ill. különböző technológiákat alkalmaztak. Az ugyanolyan színű üveget többféle színezési eljárással is elő lehetett állítani, tehát szerencsés esetben a különböző korban készült, ugyanolyan színű üvegeket el lehet különíteni az eltérő nyersanyag-használat, vagy az eltérő alkalmazott technológia okán, amely eltérés az üveggyöngy vagy zárványai kémiai összetételében és/vagy mikroszövetében őrződött meg. Mindezekből kiindulva célul tűztük ki, hogy anyagtani (geokémiai) szempontból megvizsgáljuk és összehasonlítsuk egyrészt a tipológiailag azonos szarmata kori és avar kori üveggyöngyöket, másrészt mindezeket összevessük az avar viseletre jellemző üveggyöngyök ugyanolyan színű részeivel. A feladat megoldásához felhasználtuk korábbi eredményeinket, valamint újabb üveggyöngyöket vetettünk műszeres vizsgálatok alá. Az analitikai vizsgálatra kiválasztott üveggyöngyök tipológiai leírása Típusgyöngyöket választottunk ki a Szegvár-Oromdülő lelőhely szarmata és avar kori leletanyagából, valamint kontrollként (kisebb mintaszámban) a Bács-Kiskun megyében található Madaras-halmok szarmata temető 5 leletanyagából. * A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap (T 025119) támogatta, melyért a szerzők ezúton mondanak köszönetet. Az üveggyöngyök műszeres analitikai vizsgálatra bocsátásáért pedig Fancsalszky Gábor, Lőrinczy Gábor, Vaday Andrea és Vörös Gabriella fogadja hálás köszönetünket. 1 Szarmata, avar és honfoglalás kori sírokat tartalmazó sírmező, Lőrinczy Gábor feltárása. Feldolgozás alatt. 2 Pásztor Adrien több ezer üveggyöngy tipológiai feldolgozását végezte el. Az eredményeket a készülő Szegvár-Oromdülő monográfiában publikálja. (Megjelenés várhatóan 2002 második félév.) 3 A sírrablásról lásd pl. PÁSZTOR - VIDA 1995. 4 A Szegvár-Oromdűlő avar kori temető részben érinti a szarmata kori temetőt. (Lőrinczy Gábor szóbeli közlése.) A leletek feldolgozását Kőhegyi Mihály és Vörös Gabriella végzi. A vizsgált típusmintákat Vörös Gabriella bocsátotta rendelkezésünkre. 69
