Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Tóth Gábor–Targubáné Rendes Katalin–Straub Péter: Torzított koponyájú csontvázleletek Balatonmagyaród–Kápolnapusztán

Tóth Gábor - Targubáné Rendes Katalin - Straub Péter Torzított koponyájú csontvázleletek Balatonmagyaród Kápolnapusztán Bevezetés 1994 januárjában Balatonmagyaród-Kápolnapuszta (Zala megye) északi részén, az előző évben töltéshez elhordott domb nyugati szélén, a rézsűben P. Barna Judit terepbejárás során egy gyermekcsontváz maradványaira akadt, mely koponyája erőteljes torzításról tanúskodott. A megbolygatott temetkezés környezetében 1994 júniusában Müller Róbert leletmentése során későneolit telepobjektumok mellett egymás közelében további két, újkori bolygatással szinte teljesen megsemmisített gyermek (1-2. sír - 1. kép 1.), valamint egy bolygatatlan női sír került még elő (3. sír - 1. kép 2.), utóbbi koponyája ugyancsak mesterséges deformálással.

1 Régészeti jellemzés Az egy méter mélységben talált NyDNy-KÉK tájolású temetkezések közül leleteket csupán a felnőtt sír szolgáltatott. A nyak körül talált négy darab, két üreges félgömbből összeállított préselt ezüstgyöngyök és a köztük talált kásagyöngyök azonban a feltárás során tönkrementek.

2 Az eredetileg minden bizonnyal kis sírszámú kora népvándorlás kori temető északi széléből sajnos csupán e három temetkezés maradt meg, a földnyelv déli részén lévő sírokat 1993 késő őszén a NYUVIZIG a kis-balatoni tározórendszer töltéseinek építéséhez kitermelt földdel ugyanis teljesen megsemmisítette, az előkerült sírokról pedig nem tett bejelentést. A gyöngyök típusa és a koponyatorzítás szokása 5. századi temetőrészletre utal, de annak eldöntésére kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy hun- vagy prelongobard kori sírokról lehet-e szó.

3 A csontanyag általános jellemzése A Keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött maradványok embertani feldolgozására 2001. februárjában került sor. A vizsgálat 5 egyén hiányos maradványait tudta elkülöníteni. A csontanyag 5 csomagban került megőrzésre: Szórvány. 1994. 02.04. l.sír. 1994.06.27. l.sír. 1994.07.01. 2. sír. 1994. 06.30. 3. sír. 1994. 06.30. Az első csomag sírszám nélküli (felirata: szórvány), ugyanakkor különböző dátummal két 1. sír szerepel. Ezeket a továbbiakban 1 a. és 1 b. sírként szerepeltetjük. A koponyatorzítás szokása A régészeti anyag tanúsága szerint Egyiptomtól Dél-Amerikáig nagyon gyakori beavatkozás volt a koponya kötésekkel, párnákkal, fából készült torzító eszközökkel történő mesterséges alakítása. A cél ilyenkor a normális fejalkat szélesítése, vagy lapítása, vagy éppen nyújtása, csúcsosra- vagy pedig hosszú, magas tornyosra formálása. Az első írásos emlék erről a szokásról Hippokrates csaknem két és félezer éves leírása egy ázsiai népről (ma már ismert, hogy a Krím félszigetről), a macrocephalokról - akik, mihelyt gyermekük megszületik és fejük még alakítható, formálni kezdik azt. Kényszerítik, hogy hosszában nőljön, kötelékekkel veszik körül, mesterséges eszközökkel változtatják meg a fej alakját, hogy a hosszát 1 Rég Füz Ser. I. No. 48 (1997) 62; MÜLLER 1996, 95. 2 KBM Adattára 1502. 95. 3 Különösen, mert Keszthely környékén mindkét korszak több lelőhellyel is bír (MÜLLER 2000, 55-57.)! 51