Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Ódor János Gábor: 5. századi temető Sióagárdon
13 ... valamint Pécs-Málom 2. és 5. sírok fésűivel lehet kiegészíteni. Kiss Attila feltételezte, hogy a tárgytípus a keleti gótok leletanyagában bár megvan, de nem jellemző. A tárgy síron belüli helyzetéhez, - vagyis nem a viseleti helyére, a koponya mellé, hanem az elhunyt kezéhez tett fésűhöz - párhuzamokat többek között a Mözs Icsei-dülői temető 6. és 8. sírjaiban találunk. Az 5. sír leletanyaga teszi lehetővé a pontosabb kormeghatározást és talán a temető etnikumhoz való kötését. A sírban fibulaként viselt két ezüst tű és egy eredetileg piros színű kővel díszített ezüst fejesgyürű volt. Az 5. századi rw/zatá'-mellékletes sírokkal legutóbb Szőke Béla Miklós foglalkozott. Szőke megállapította, hogy bár ruhatűként való használatát a rómaiaktól vették át a barbárok, de az 5. században a keleti germánoknál vált jellegzetessé. Tü mellékletek a következő Kárpát-medencei germán sírokban voltak: 17 Poliédergomb végű Kilimán-Felső major 10. sírjában , kettős spirál végű Kilimán-Felső major 15. sírjában , ellapított végűek Kapolcs 1-2. sírjában . 5. századi hun-germán környezetből további 20 21 poliédergomb végű tűk ismertek még Aparhantról és Baráthelyről (Bratei, Románia). A sióagárdi tűkhöz hasonló méretű és alakú tű volt még a közelben: a publikálatlan Mözs lesei-dűlő 65. sírjában, ott azonban nem viseleti elemként, hanem az elhunyt ujjcsontjai között volt. A sióagárdi két tű, mérete alapján hétköznapi viseletre alkalmatlan lehetett. Elképzelhetőnek tartom, hogy a temetkezéshez használt ruhához készült. Az erősen lekopott, aranyozott ezüst fejes gyűrűnek pannóniai párhuzamát nem ismerem. A gyűrű fejének foglalatában egy vörös kő volt, amely gránát vagy almandin lehetett, sajnos elveszett. A kőbetét alá egy vékony, négyzethálószerüen beponcolt aranyfóliát ragasztottak, amelynek célja az lehetett, hogy kiemelje a kő csillogását. Ez a fajta ékszerdíszítés keleti hatásra terjedt el, területünkön a hunkortól kezdődően. Összefoglalás Az öt sírból álló, soros elrendezésű kis temető feltártnak tekinthető. A sírok körül több irányban legalább 5-6 méteres sávban még kitermelték a földet, újabb sír vagy sírfolt azonban nem bukkant elő. A leletek és temetkezési szokások alapján a lelőhely az 5. század első felében - középső harmadában rövid ideig használt germán (?) közösség kiscsaládi temetője lehetett. Szekszárd környékén viszonylag nagy sűrűségben, több 5. századi lelőhely található (5. kép). Sióagárdon 22 23 24 kívül Tolna-Selyemgyár (5. kép L), Mözs lesei-dűlő (5. kép 3.), Szekszárd-Palánk (5. kép 4.), 9S 0f\ 9*7 Szekszárd-Balparászta (5. kép 5.), Szekszárd-Bartina utca (5. kép 6.), Szekszárd-Porkolábvölgy (5. kép J NAGY 1992, 95-96. 4 KISS 1996, 313. 5 SALAMON - LENGYEL 1980, 95. Fig. 3. és 97. Fig. 5. 6 SZŐKE 1996b, 42-43. 7 SZŐKE 1996a, 44, Abb. 4/1; SZŐKE 1996b, Taf. 7/2. 8 SZŐKE 1996a, 44, Abb. 4/3-4; SZŐKE 1996b, Taf. 9/1-2. 9 DAX 1980, 97, és 99. 20 ODOR 2000, 182. 21 HARHOIU 1994, 162. 2 Az 1968-ban és az 1980-as években a Selyemgyár területéről szórvány sírleletek kerültek elő. Egyikben korong alakú borostyángyöngy volt (TMFN 1981, 437. No. 127.), egy torzított koponyás csontváz mellől pedig besimított edény jutott a szekszárdi múzeumba. Publikálatlan. Talán ebből a temetőből származik egy „Tolna" lelőhelyű, szórvány karneol ékköves aranycsat is: KISS 1974, 123. 23 SALAMON - LENGYEL 1980; ODOR 2000, 182, 3. j. 24 Keleti gót temető: KISS 1996. 25 Feltárt és feldúlt hun sírok: CSALOG 1938; BONA 1993, 251. 1837-ben egy arany veretes kardos férfisír (GAÁL - KŐHE mellékletes női sír került elő. Az első lelet elkallódott, a második publikálatlan. 1895-ben egy csontváz mellett poliédergi 1896, 793-794; HAMPEL 1905, 689-690. 26 1837-ben egy arany veretes kardos férfisír (GAÀL - KŐHEGYI 1977, 309.), az 1980-as években pedig egy lemezfibulapár 27 1895-ben egy csontváz mellett poliédergömbös végű arany fülbevalókat és arany hordó alakú gyöngyöket találtak: WOSINSKY 41
