Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Bernert Zsolt–Kustár Ágota–Szikossy Ildikó: Az Edelény–Borsod református templom körüli temető embertani vizsgálata

gyermeksír. Valószínűnek tűnik kapcsolatuk a 41. sírral, mert a köré lettek temetve, de ezt bizonyítani nem tudtuk. 3. csoport: 16., 17., 24. és 54. sír. Mivel csak az 54. sír jó megtartású, ezért nem volt kivel a csoporton belül összehasonlítani. Szembeötlő az 54. és az 56. sírban találtak agykoponyái közötti hasonlóság. 4. csoport: 25., 26., 28., 45., 56., 57., 58., 63., és 66. sír. A 45., 57., 58. és 66. sír maradványai rossz állapotúak. A 25. és a 26. sír koponyái között nagyfokú hasonlóságot találtunk. Az 56. és a 25. sír koponyaformája jelentősen eltérő, de a nyílvarrat lefutása és számos csontocskája jellegzetes és hasonlít a két koponyán. 5. csoport: 70., 71., 72. és 77. sír. A csontok hiányosak és töredékes állapotúak. A kevés összehasonlítható jellegzetesség alapján a csontok hasonlóságot sejtetnek. Ez a jobb megtartású 70. és 71. sír női csontvázai között kifejezettebbnek mutatkozik. 6. csoport: 33., 42., 49. és 53. sír. A csontok a 33. sír kivételével nagyon töredékesek. A kevés összehasonlítható jellegzetesség alapján a csontok hasonlóságot mutatnak. 7. csoport: 60. és 68. sír. A 68. gyermeksír. Kapcsolatuk vizsgálati módszereinkkel nem igazolható. 8. csoport: 4L, 62. és 67. sír. A rossz megtartottság miatt a csontokat embertani szempontból nem tudtuk összehasonlítani. 9. csoport: 27., 46. és 47. sír. Nem találtunk hasonlóságot az egyének között, de a rossz megtartottság miatt csak kevés jelleget tudtunk megfigyelni. Egy esetben a többitől eltérően hasra fektetve temették el a halottat (32. sír). A teljesen ép megtartású vázcsontok alapján életkorát 13-14 évesnek becsültük. A vázcsontokon patológiás rendellenességet, érdekes anatómiai variációt nem találtunk. Koponya hiányában és a vázcsontok morfológiai jellegzetességeknek a gyermek életkorából adódó végleges kialakulatlansága miatt egyebet nem tudtunk megállapítani. A 67. sírba egy „líra alakú csattal" temették el a halott férfit. A koponya és a váz is töredékes volt. Két indexet tudtuk számítani a koponya adataiból, ezek alapján markáns különbséget találtunk a többi férfi koponyájához képest. A koponyajelzője alapján az egyetlen rövidfejű (brachykran) a férfiak között, mert azok zömében hosszúfejűek (dolichokran), esetleg közepesen hosszú fejűek voltak. Szájpad jelzője igen széles (hyperbrachystaphylin) kategóriába esik, a többi férfival ellentétben, akik szájpad jelzője keskeny (leptostaphylin) vagy közepesen széles (mesostaphylin). Jobb falcsontján gyógyult törést figyelhettünk meg. A koponya jellegzetességei alapján valószínűsíthetjük a 30-35 év körüli férfi idegen eredetét. Összefoglalás Az egykori népesség mintegy száz tagjának embertani maradványait vizsgálva az alábbi megállapításokat tettük: A népességen belül a csontváz jelentős nemi dimorfizmusát figyeltük meg a nőies jellegek enyhe dominanciája mellett. Az egykori népességen belül a várható élettartam alacsony volt, de nem különbözött jelentősen a korszak többi népességétől. A nőket itt is sújtották a szülésekhez, abortuszokhoz köthető kórfolyamatok. A patológiai vizsgálatok alapján feltűnő a végtagokat ért törések magas aránya, amely nem békés életkörülményekre utal, ha figyelembe vesszük a koponyasérülések arányát is. A viszonylag nagy testmagasság az átlagnál jobb életkörülményeket jelezheti. A férfiak és a nők koponyái között határozott különbséget mutatott, hogy amíg a férfiak koponyái koponyajelzőjük alapján hosszúak voltak, addig a nők koponyáira a rövidség volt jellemző. Taxonómiai szempontból a tisztán europid népesség nem különbözik az Északi középhegység Árpád-kori népességétől. A nordikus és a cromagnoid-a jellegek dominálnak, ugyanakkor a protonordikus és a mediterrán elemek is megjelennek. A temetőn belüli kisebb csoportok összetartozása elképzelhető, de erről bizonyosságot nem tudtunk szerezni. Érdekes az egyetlen idegen eredetűnek határozott tárggyal eltemetett férfi, mert maradványai alapján embertani szempontból is (rövid agykoponya) jelentősen különbözik a többiektől (hosszúközéphosszú agykoponya). 301