Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Bernert Zsolt–Kustár Ágota–Szikossy Ildikó: Az Edelény–Borsod református templom körüli temető embertani vizsgálata

maradványai találhatóak, amely egy váratlan tűzvésznek esett áldozatul. A 10. századi települést Bors vezér alapította, az elöljáró kőből készült szálláshelyének romjai is előkerültek. Ezt a települést csak kisebb földsánc védhette. A vár belsejében a 10. század után már nem állt település. A földvár még romjaiban ma is álló sáncai a 10-11. század fordulóján létesült ispáni központot védelmezték. Az akkor épült sánc részben a 10. századi településre épült, annak maradványait is felhasználva. A várbelsőben talált esperesi templom körül nem temetkeztek. Az Árpád-kori temető egy - szintén a várdombon álló, de a várfalon kívüli - kisebb templom körül volt.

3 A vizsgálati anyag A Borsodi földvár régészeti vizsgálata során feltárt emberi maradványokat 2000-ben kaptuk meg antropológiai feldolgozásra. A csontok a sáncon kívül, a várdombon álló református templom mellől kerültek elő. A temetőrészlet feltárása során találtak a mai templom alatt egy kora Árpád-kori templomhoz tartozó faldarabot. A csontok feltehetően ehhez a templomhoz kapcsolhatók. Nem zárható ki, hogy a temető legkorábbi sírjai Árpád-kor előttiek. A temetőnek csak kb. tíz százalékát tárták fel. Mivel további temetőrészek feltárását nem tervezik, az egykori népességet ezek a sírok reprezentálják. Az ásató régész a feltárt temetőrészből 77 sírt számozott meg. Az ezekből begyűjtött maradványok és szórvány csontok együttesen legalább 101 egyénhez tartoznak. A sáncon belülről, az esperesi templom mellett - másodlagos helyzetben - további egy egyén maradványát találták meg, amelyet szintén megvizsgáltunk. A csontokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi 2000.5.1.-től 2000.5.82.-ig terjedő leltári számozással. Vizsgálati módszerek A morfológiai nem meghatározásánál az Éry Kinga és munkatársai által ajánlott - 23 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jellegre épülő - módszert követtük.

4 A biológiai életkor becslésére a következő módszereket használtuk: Infans I. és infans II. korcsoportúaknái a fogak számát és fejlettségi fokát,

5 valamint a végtagcsontok hosszát

6 vizsgáltuk. Felnőttek esetében a biológiai életkort az os pubis szimfiziális felszínének változásai

7 és az agykoponya varratainak ectocranialis

8 és endocranialis csontosodásának mértéke

9 alapján becsültük. Felhasználtuk a maradó fogak gyökereiben a szervetlen anyagok demineralizációjának előrehaladottságát

10 és a maradó fogak kopottságát is az életkor becslésére.

11 A méretek és indexek felvételében Martin és Saller munkáját követtük.

12 Az általuk javasolt mérési technika szerint 29 koponyaméretet és 18 hosszúcsont méretet vettünk fel. A végtagoknál a méreteket mind a jobboldalon, mind a baloldalon lemértük. A méretekből 12 koponyajelzőt számoltunk. A testmagasság kiszámításánál Sjovold europid rasszkörre kidolgozott módszerét használtuk -. A koponyakapacitást Lee és Pearson módszere szerint számítottuk.

14 A koponyajelzők osztálykategorizálását Alekszejev és Debec ajánlásai alapján végeztük el.

15 A patológiai vizsgálatokat makroszkópos megfigyeléssel tettük.

16 3 WOLF 1992; WOLF 1996. 4 ÉRY et al. 1963; ÉRY 1992. 5 SCHOUR, MASSLER 1941, 579-1182 és UBELAKER 1989. 6 STLOUKAL, HANÁKOVÁ cit. ÉRY 1992. 7 TODD cit. UBELAKER 1989. 8 MEINDL, LOVEJOY 1985. 9 NEMESKÉRI et al. 1960. 10

LAMENDINetal. 1992. 11 PERIZONIUS cit. ÉRY 1992; HUSZÁR 1976. 12 MARTIN - SALLER 1957. 13 SJOVOLD 1990. 14 LEE, PEARSON cit. ÉRY 1992. 15 ALEKSZEJEV-DEBEC cit. ÉRY 1992. 16 PAP 1992. 296