Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Szőllősy Gábor: Mi célt szolgál a szablya fokéle?
Ha a vívás szempontjai sem lehettek alapvető kiváltó okai a fokéi kialakításának, akkor ismét joggal kérdezhetjük, nyájas olvasó, hogy végül is milyen célra jött létre a szablya fokéle? Úgy gondolom, a kérdés reális megítélése végett vissza kell térnünk Arendt logikájához. A fokéi kialakításának oka nem valamilyen speciális harcászati cél elérése, hanem valamilyen sokkal általánosabb fegyverhasználati szempont lehetett. Sarlóval illetve kaszával bekövetkezett balesetek alapján jutottam el ahhoz a feltételezéshez, hogy ívelt pengével sokkal könnyebb szúrni abban az esetben, ha a penge a homorú oldalán élezett. Ilyenkor ugyanis a penge nem gyűri maga előtt az „anyagot". A munkahipotézis helyességének elbírálása végett fából modelleket készítettem, és megvizsgáltam, hogy hullámpapíron átszúrva, milyen nyomot hagynak. Mindegyik modell egy-egy penge hegy felőli végének kb. négyszeres nagyítása. 2. Modellkísérletek Modellek: 1. Egyenes tengelyű penge élezetlenül. 2. Egyenes tengelyű penge élezve. 3. ívelt penge élezetlenül. 4. ívelt penge csak a domgorú (él) oldalon élezve. 5. ívelt penge mindkét oldalon élezve, azaz fokéllel ellátva. A modellkísérletek tapasztalatai 1. Az élezetlen egyenes penge modellje az élek mentén mindaddig gyűrte maga előtt a papírt, amíg a penge teljes szélességében át nem haladt rajta. A gyűrés mértéke mindkét oldalon azonos volt (12-14. kép). 2. Ugyanaz a pengemodell „kiélezve" sokkal kevesebb papírt gyűrt össze (15-17. kép). 3. Az élezetlen ívelt penge modelljének szúrásképén feltűnő, hogy a homorú oldalon kb. kétszer annyi papírt gyűrt fel maga előtt, mint a domború oldalon (18-20. kép). 4. A domború oldal „kiélezése" után ez a helyzet szinte alig változott (21-23. kép). 5. Ellenben amikor a homorú oldalt is kiéleztem, azaz kialakítottam a szablya fokélét, a szúráskép teljesen megváltozott. A penge modell végig hasította maga előtt az anyagot. Ugyanolyan (vagy talán még szebb) szúrásképet adott, mint az élezett egyenes penge modellje (24-26. kép). A modellkísérletek számomra meggyőzően igazolták a munkahipotézis helyességét. A lovon végrehajtott kísérletek és a modellkísérletek alapján nézetem szerint a szablyákon a fokéi kialakításának okai fontossági sorrendben a következők: 1. Az ívelt pengével végrehajtott szúrás hatásának tökéletessé tétele, fokozása. 2. A szablya tömegközéppontját (súlypontját) lehetőség szerint közelíteni a markolathoz. 3. A vívás eredményesebbé tétele, különös tekintettel a védekező penge mögé való benyúlás hatékonyságának növelésére. A bevezetőben beígért módszertani tanulságokat akként tudnám röviden összefoglalni, hogy a lónak négy lába van ugyan, mégsem íróasztal. Vagyis vannak kérdések, amiket íróasztal mellől nem lehet megválaszolni, bármennyire képes is a kutató logikusan gondolkodni. A fegyverek használatával kapcsolatos elméletek helyességét, ha csak egy lehetőség van rá, a gyakorlatban kipróbálva kell megvizsgálni. 279
