Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Medgyesi Pál: Késő avar kori bronztárgy Békéscsaba határából
keretben levő ábrákkal együtt alkothatott egy egységet. Az egyértelműen látszik, hogy kis mérete ellenére jól kidolgozott, s elkészítője még akkor is tehetséges ember lehetett, ha eredetileg pozitív képként faragta meg, s csak erről készült a negatív bronzöntvény. A rendkívül finom ábrázoláson még az apró részletek is nagyon jól felismerhetők, például jól látni a férfi szakállát, haját. A háromosztatú minta Az „A" oldal utolsó motívuma egy hármas tagolású tárgy negatívja. Három kidomborodó részét két borda köti össze. A mintázatot nem tudom értelmezni. Talán valamilyen fémdísz, esetleg pártadísz ábrázolása lehet. A varkocsszorító mintázata Az „A" oldalon a fentebb tárgyalt, keretbe foglalt mintasor mellett egy szintén keretbe levő indás motívum van. Mint már említettem, a minta mérete alapján leginkább egy varkocsszorító lemeze lehetne. Éppen úgy, mint a „B" oldal díszítésénél, itt is látszik, hogy a mintának csak egy vékony bekarcolt kerete van. Az indás motívum megegyezik a másik oldalon láthatóval, így részletesebben annak elemzésekor tárgyalom. A „B" oldal mintái (4. kép 2.) A nagyszíjvég alakú minta A „B" oldalon látható minta alakja leginkább egy nagyszíjvégre hasonlít. Ha valóban az, akkor formája szokatlan a késő avar kori régészeti anyagban. Lefelé kiszélesedő, alsó vége egyenes. Felmerült bennem, hogy ez az egyenes vég esetleg a szíjvég felső, a szíjhoz kapcsolódó részét ábrázolja, de a másik, keskenyebbik vég is egyenesnek tűnik. Ezen a részen ráadásul mintha egy kidudorodás lenne felismerhető, ami a felerősítést szolgáló szegecs fejét jelezné. Szokatlan, hogy a mintának, illetve az ábrázolt nagyszíjvégnek, varkocsdíszítő lemez mintához hasonlóan, nincs pereme. Véleményem szerint ez arra utal, hogy nem egy szíjvég pontos másolatával, esetleg lenyomatáról készült öntvénnyel állunk szemben, hanem egy külön elkészített mintát láthatunk tárgyunkon. Furcsa az is, hogy a minta széle nem egyenes, s az egész nagy szíj véghez hasonló ábra kissé deformálódott. A késő avar szíjvégek és övveretek szélei szabályosak, szépen eldolgozottak. Ilyen deformálódott, perem nélküli nagyszíjvéget nem ismerek, ami megint arra utal, hogy nem egy szíjvég lenyomatáról készült a minta. A rajta levő motívum azonos az „A" oldalon levő varkocsdíszítő lemez mintájával. Hasonló díszítés van többek között egy Mártélyon előkerült kisszíjvégen. Itt különösen a szíjvég tokja felőli részen nagyon hasonló a mintázat a békéscsabai tárgyunkon levőhöz. Ennek a kiszíjvégnek a másik oldalát középen függőleges borda díszíti, melyből jobbra és balra vízszintes bordák ágaznak ki. Ezen az oldalon a tok indákkal díszített. 14 Hasonló felépítésű egy Edelsthalban (Nemesvölgy) előkerült nagyszíjvég mintázata. Itt ugyan a középen kinyíló bimbók kissé eltérőek, de maga a motívum ugyanaz. 15 A minta részleteiben is megvan számos leleten. Ilyen például egy Regölyben (Tolna megye) talált csat, melynek felületén a békéscsabai tárgy díszítésének egy részlete jelenik meg. 16 Hasonló díszítésű csatot ismerünk Szirákról is, a 41. sírból. 17 Na gyón közel áll a mintánkhoz a vrapi lelet (Albánia) néhány tárgyának mintázata. Teljes egészében itt sem jelenik meg, de egyértelműen felismerhető az azonosság. 18 \ 14 HAMPEL 1905, Tafel 85, 16/a-b. 15 HAMPEL 1905, Tafel 111,1. 16 HAMPEL 1905, Tafel 199, 20. 17 HAMPEL 1905, Tafel 70, 8. 18 FETTICH 1965, 97, és Abb. 160-161; WERNER 1986; STADLER 1996, 432-438. 249
