Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai

Elképzelhető, hogy egy teljesebb anyaggyűjtés, feldolgozás esetleg hozna eredményt a tárgytípus funkciójának eldöntésében. Nyílcsúcs Nyílcsúcs az 1927-ben feltárt 1., 2., 9., 10. sírokban, vagyis szinte mindegyik férfi sírban volt. Típusukat tekintve az általánosnak tekinthető három élű és a valamivel ritkább trapéz alakú, kétélű (1. sír) típusok voltak. Mindegyik sírban csak egy-egy darab volt. Egy-egy esetben: a jobb combcsont mellett (1. sír), jobb lábszárcsontoknál (2. sír), bal karcsontok mellett (9. sír), valamint a lábfejcsontok között (10. sír) került elő. Nyíltartó tegez, illetve íjnak nem volt nyoma a sírokban. Valószínűleg a nyilakat temetéskor helyezték a halott mellé, talán ezzel is jelezve az elhunyt harcos voltát vagy mindennapi tevékenységét. Kalmár János szerint a háromélű nyílcsúcsok elsősorban a harc során játszottak szerepet. Ezzel szemben a kétszárnyú, csapott végű, könnyű nyílhegyeket főként kisebb vadak vadászatnál vették igénybe. Céljuk csupán az volt, hogy az állatot elkábítsák, de különösebben ne sebezzék meg.

154 Az ajkaihoz hasonló kétszárnyú, vadászatra használt nyílcsúcsok száma lényegesen kevesebb, mint a háromélüeké. Néhány párhuzam: Környe 60. sír (1 db, mellette 6 db háromélű nyílcsúcs, íjcsontok),

155 Környe 147. sír (2 db, mellette 3 db három élű, díszített „bogozó" stb.),

156 Kiskörös-Szűcsi-dűlő 5. sír,

157 Alattyán 77. sír (három élű nyílcsúccsal),

158 Halimba 66., 91. sírok,

159 Tiszaderzs 3. sír.

160 Vaskés A temető területén az eddig előkerült férfi sírok mindegyikében volt kés melléklet. 1927/1. (10,6 cm); 1927/2. (10,9 cm); 1927/3. (16,3 cm); 1927/5. (7,2 cm, törött hegyű); 1927/9. (14,3 cm, törött hegyű); 1927/10. (17,2 cm); 1998/2. (14,8 cm), valamint az 1971. évi szórvány anyagban 2 db (17,7 cm és 21,5 cm). Bár az esetek nagy részében a kések töredezett hegyűek voltak, mégis kitűnnek hosszúságukkal. Mindegyik egyenes hátú, egy élű. Egy kivétellel (1927/1. sír, itt a jobb oldalon) a kések a bal oldali alkarcsontok vagy inkább combcsontok mellett voltak (1927/2., 3., 5., 9., 10. és 1998/2. sírok). Ezt Tomka Péter úgy értékeli, hogy az övet fordítva csatolták fel, mivel a kés viseleti helye általában a jobb oldalon volt.

161 A síradatok zöme Fettich feltárásából származik, így amennyiben a feltáró a jobb és a bal oldalt hozzánk hasonlóan adta meg, akkor a férfi sírokban megfigyelhető, fordítva felcsatolt övek szinte jellemzőnek, általánosnak mondhatók. Vaskarika, csat, tűzszerszámok (kova és acél), egyéb vas tárgyak A vaskarika melléklet az eddig feltárt sírokban ritkaságszámba megy, szinte ezek hiány jellemzi a sírokat. Hiteles férfi sírból csupán az 1927/10. számúban volt. Az 1971-s szórvány anyagban két egymásba akasztott vaskarika került a múzeumba. A temető területén előkerült csatok mindegyike vasból készült. 1927/1. sírban csupán a keret és pecek töredékei maradtak meg. A sírleírás szerint még egy csat volt a sírban, de ez elkallódott. Hasonlóan töredékes csat volt az 1927/10. sírban is. Lant alakú csat volt az 1927/3., 1927/5., 1927/9. sírokban. Téglalap alakú vagy négyszögletes az 1927/5. sír másik csatja, valamint az 1971-s szórvány. Trapéz alakú az 1970-s szórvány. 4 KALMÁR 1944-45, 286, 290. Ennek kapcsán Bökönyi Sándor nyomán Szabó J. Gy. is felhívja a figyelmet arra, hogy mindannak ellenére, hogy az avar korban számos, vadászatra alkalmas, változatos típusú nyílcsúcs ismert, az állatcsont mellékletek között mégis nagyon ritkák a vadállat csontok (SZABÓ 1981, 65.). Hiányukat valószínűleg rituális szokásokkal magyarázhatjuk. 5 SALAMON - ERDÉLYI 1971, 19. Taf. 7. 28, 52. 6 SALAMON - ERDÉLYI 1971, 28, Taf. 25. 16-17; 52; SALAMON 1969, Abb. 4. 13. 7 TÖRÖK 1975, 316. Fig. 2. 5/3, 320. 8 KOVRIG 1963, 15. Taf. VI. 32. 9 TÖRÖK 1998, 23. Taf. 8. 66/6, 25, Taf. 11. 91/8. 0 KOVRIG 1975, 212. Fig. 3. 3./34. 1 TOMKA 1972, 63. 182