Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai
koporsónak nem volt nyoma, bár a közelében, hasonló talajviszonyok között eltemetett 3. és 5. sír esetében ez megfigyelhető volt. Elképzelhető, hogy a lemélyítést az ide helyezett edény és állatcsontok számára alakították ki? 1988-ban a 3. és különösen az 5. sírban koporsóra utaló deszka nyomait lehetett megfigyelni. A 3. sírban a váz jobb oldalán a vékony elszíneződő csík csupán a felkarcsont közepéig volt követhető. A karcsontok itt gyakorlatilag „kilógnak" a deszka vonalából. A sír bal oldalán, szinte a sír teljes hosszában követhető, vékony deszkacsíkot lehetett megfigyelni. A két deszka között nem volt összekötő darab, mint ahogy a váz alatt vagy fölött sem volt fa nyoma. Elképzelhető, hogy a 3. sír esetében nem ácsolt koporsóról, hanem csupán a váz mellé helyezett rövidebb és hosszabb deszkákról van szó. Az 5. sírban megfigyelt koporsó 3-4 cm széles oldaldeszkákból és az ÉNy-i végén hasonló összekötő deszkából állt. Az oldaldeszkák túlnyúltak a végdeszkán. A DK-i összekötő deszka, ha volt egyáltalán, már nem látszott. Valószínűleg a koporsó hasonló szerkezetű volt, mint amilyet Tomka Péter mutatott be TápBorbapuszta 88. sírjából. 39 Rekonstrukciója szerint a legalsó, „a váz szintjén megfigyelhető - hosszanti deszkák végén meghagyták a beerősített végdeszkákon túlnyúló darabot .... Ez a fogantyúszerű deszka túl rövid és gyenge ahhoz, hogy más szerkezeti szerepe is legyen. " 40 A csontvázak a sírban hanyatt fektetve, nyújtott helyzetben kerültek elő. A karcsontok a váz mellett, az 1988/ 5. sírban a szűk koporsó miatt a medencére hajtva, kerültek elő. Az 1988/3. sírban nyugvó nő kissé a bal oldalára billent: karcsontok a borda-, illetve a medencecsontokon. Jobb karcsontjai a váztól tompaszögben helyezkedtek el. Valószínűleg sírba helyezés során kerültek ebbe a helyzetbe. Az 1988/5. sír koponyája a bal oldalára, az 1998/1. női váz koponyája, az állkapoccsal együtt, „hátra", míg az 1998/2. sír koponyája a jobb oldalára billent. Tomka szerint ezek a „rendellenességek" koporsó jelenlétére utalnak. A váz közvetlen földdel való elhantolása után már nincs lehetőség arra, hogy a váz bármely csontja „elmozduljon". Ez csak akkor lehetséges, ha a sírban van hely, vagyis koporsó. 41 A csontok a bomlás és a koporsó beszakadása következtében kerülhetnek többek közt rendellenes helyzetbe. Más vélemény szerint a koponyák félrefordulása „lehet a bedobált föld nyomásának az eredményé" is 42 . Kettős temetkezés - nő, alatta férfi - volt az 1998. évi leletmentés eredménye. A két váz mélysége között csupán 8 cm volt a különbség, valószínűleg közel egy idejű temetkezésekről van szó. Sajnos a keskeny gázárokban, valamint a pusztítás miatt pontos megfigyeléseket nem lehetett tenni. A női vázat a férfi medencéjére, combcsontjaira helyezték. A vázak nagyon jó megtartásúak voltak. Rabolt sír nem volt. A megfigyelt bolygatás állattúrás eredménye lehetett az 1989/3. sírban. A biztosnak tekinthető adatok alapján az eltemetettetek neme felnőtt, nő és férfi 43 , bár az Embertani Tárban őrzött vázak (1927-es ásatás) vizsgálata után ez a kép módosulhat. A leletanyag elemzése Női sírok leletei Fülbevalók Temetőnkből eddig hét fulbevalótípus került elő: a. Kerek karikájú, gyöngycsüngős fülbevaló 1927-ben a 4. sírban 2 db kerek karikájú példány került elő, a csüngőt rögzítő huzalon egy szem granulátummal. Hasonló díszítéssel eddig nem találkoztam. 38 TOMKA 1977-78, 52-53; BÓNA 1979, 12; Hasonló megfigyelések: Boly 13., 63., esetleg 1., 3., 20., 59., 60. sírok is. (PÁSZTOR 1989, 132.); Nagyharsány 54., 85. sírok (PÁSZTOR 1990, 78.); Kajászó-Újmajor 1., 2., 3., 4., 5. (FÜLÖP 1980, 317-320, 324.) stb. A jelenség más jellegű megközelítése WICKER 1990, 34-36. 39 TOMKA 1977-78, 43-44, 15. ábra. 40 TOMKA 1977-78, 61-62, 20. ábra. 41 TOMKA 1977-78, 48. 42 BÓNA 1957, 169. 43 Lásd LDM Antropológiai Gyűjteménye. 174
