Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Gróh Dániel: A Visegrád–lepencei római őrtorony bejáratának átépítése
De miért szűkítették be a kapunyílást? Az őrtorony védelmi képességét ezzel a lépéssel nem lehetett növelni, ellenkezőleg, a szűkítés kis mértékben megnehezítette a gyors ki- és belépést az ajtón. Ezért a harcászati szempontot elvethetjük és ezzel együtt a gyakorlati vagy hasznossági okot is. A bejárat előtt fekvő építési tábla már megtalálásának pillanatától felvetette annak kérdését, hogy miként helyezhették el az őrtorony falán. A tábla különleges alakja a konzolos megoldást sugallta, de ez építészetileg és esztétikailag sem lett volna a legmegfelelőbb. Mindenképpen a bejárathoz kapcsoltuk a helyét, mivel az őrtorony előtt elvezető útról ebben az esetben lehetett a legkönnyebben észrevenni. Mivel a már említett leletkörülmények sietős megoldásra utaltak, ezért merült fel annak lehetősége, hogy a táblát magában a bejáratban helyezték el. Ez a megoldás akkor vált valószínűvé, amikor bizonyítást nyert, hogy a szűkített kapunyílásnak és az építési tábla alsó élének szélessége ugyanaz a méret, vagyis 132 cm! Ha az építési táblát behelyezzük a szűkített ajtónyílásba a keresztgerenda alá, az ajtó új arányai a következők lesznek: 249-64,5 (a tábla szélessége) = 184,5. A nyílás kiterjedésének aránya 184/132 = 1,4. A kapu szükséges magassága a szélességhez viszonyítva, a becsült 1,5 arányhoz képest 132 x 1,5 = 198. Ez összesen 13,5 cm-rel kevesebb az ideálisnál (3. kép). Az így elhelyezett tábla és a fából készült, csökkentett méretű ajtó közti nyílást el kellett fedni, illetve megakadályozni, hogy becsapódása esetén a szerkezet esetleg meglazuljon. Ezért a tábla alsó éle és a becsukott állapotban lévő ajtó felső éle közé ütközőt - amely ugyancsak fából készült - kellett beépíteni. Ennek lenyomata az építési tábla alsó szélén szintén megfigyelhető! Mindezek alapján a tábla fentebb vázolt elhelyezését bizonyítottnak kell tekintenünk. A szoborfejek elhelyezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a keresztgerenda fölé bevésett kis fülke látszik. A szorosan egymás mellé helyezett három portrét ebben az esetben lehet a legkönnyebben „álcázni" azaz vékony vakolatréteggel eltüntetni a nem kívánt „díszítőelemeket", a gömbcsüngős fülbevalókat, és a hajhálót a női fejen (ami a magasra helyezett szobron amúgy sem igen látszódott volna) 9 . Ehhez hasonló elhelyezésre példa egy „dunai lovasistent" ábrázoló korong Komáromból . A továbbiakban kísérletet teszünk a tábla és a szobrok ilyetén való elhelyezésének értelmezésére: Nyilvánvaló, hogy az építési tábla szövege szerint 371-ben épített őrtorony a valóságban korábban épülhetett, vagyis építői megváltoztatták (szigorúbban értelmezve meghamisították) az építés időpontját. Ennek okára is találhatunk magyarázatot. A Codex Theodosianus-ból ismerjük I. Valentinianus 364-ben (?) írt levelét Dacia Ripenses dux-ához, amelyben felszólítja őt a limes építményeinek gondos karbantartására, ha szükséges újabbak építésére 12 . Ha a császár ilyen gondot fordított a határvédelem biztosítására, ez fokozottan érvényes kell legyen a roppantul veszélyeztetett Valeria északi limes-szakaszára is. Ez a forrás alátámasztja azt a vélekedésünket, hogy a lepencei őrtorony építési táblájának szövege bizonyítani kívánja a császár(ok)nak, hogy állíttatója megfelel a legmagasabb elvárásoknak. Mindez azonban nem a valós állapotot jelenti és az építési táblát annak elrejtésére helyezték el a vázolt elképzelés szerint. Erre a feltevésünkre nincsenek írott bizonyítékok, de alátámasztására a következőkben összegezzük megfigyeléseinket. • Az őrtoronyhoz szállítanak (szereznek) egy nagyméretű kőelemet, amelyre írott szöveg bevésésében nem gyakorlott személy egy hosszú szövegű feliratot vés. • A táblán olvasható I. Valentinianus császár és két társcsászára, testvére Valens és fia Gratianus neve. Életkorúk szerint a császár 50, testvére 40, fia 12 éves. A tábla körül talált három szoborportré hasonló korúakat ábrázol. 9 GRÓF - GRÓH 1998-1999, 118; 120 Fig. 2 a-c. 10 FEILER 1992,349-361. 11 GRÓF-GRÓH 1998-1999, 108 Abb 4; 109; DEGRASSI 1952,83. 12 CODEX THEODOSIUS 15.1.13. „Idem aa. tautomedi duci daciae ripensis. in limite gravitati tuae commisse- praeter eas turres, quas refici oportet, si forte indigeant refectione, turres administrationis tempore quotannis locis opportunis extrue. quod si huius praecepti auctoritatem neglexeris, finita administratione revocatus in limitem ex propriis facultatibus earn fabricam, quam administrationis tempore adiumentis mïlitum et impensis debueras fabricare, extruere cogeris. ". 16
