Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai

S. Perémi Ágota Ajka-volt téglagyár késő avar kori sírjai A tanulmány a szakirodalomból már régebben ismert Ajka-volt Edelmann-féle téglagyár (ma Csók utca, Fiastyúk utca, Avar utca) avar kori temetőnek, a különböző földmunkák alkalmával eddig már nyolc ízben, különböző időpontokban előkerült sírjait, néhány esetben hányatott sorsú leleteit mutatja be. Az 1923. januárban gyűjtött anyag Az első híradás a temetőről 1923. év elejéről való. A múzeumban megtalálható Szabó József körjegyző levele, amelyben a sírok előkerüléséről tájékoztatta Laczkó Dezsőt 1923. január 30-án.

1 Maga a lelet valószínűleg korábban, de még 1923 elején, láthatott napvilágot, mivel a levélben a körjegyző korábbi közös megbeszélésre is hivatkozik. Erre utal a leletek előkerülésére vonatkozó másik írott forrásunk is, amelyet Kis Bélától, gróf Zichy Béla úrkuti bányájának mérnökétől származik 1923. január 31-i keltezéssel.

2 Leveléből megtudjuk, hogy a téglagyári munkások az idén gyártandó tégla anyagának kitermelése közben 3 méterrel a föld alatt, Ajka állomás Veszprém felőli bejáratától északra, a dombon, régi temetkezési helyre bukkantak. A mérnök, aki Ajkán helyszíni ellenőrzést végzett, viszonylag pontosan leírta a lelőhelyet, valószínűleg első kézből értesült a leletekről és az előkerülés helyéről. Szabó József körjegyző leveléből értesülünk arról, hogy Laczkó Dezső terepszemlét is szeretett volna tartani, ami az egyik utalása alapján valószínűsíthető. Laczkó Dezső feljegyzéseiben, - harmadik írott forrásunkban - az ajkai leletről szóló első bejegyzés 1923 I. 30-s dátummal szerepel.

3 E szerint a vasút állomástól kb. 300 lépésnyire ÉK-re fekvő téglagyár agyagtermelő árkával, - Szabó József bemondása szerint, - 5-6 sírhelyet szeltek át. A helyszínen megállapította, hogy a sírok két sorban helyezkedtek el. Egyszerű sírgödrök voltak, egy-egy EK-DNy-ra elhelyezkedő, hanyatt fekvő vázzal. A leletekről szintén megemlékezik mindhárom forrás. Szabó József körjegyző szerint találtak egy sárgaréznek látszó karperecet, amelyet kettétörtek; egy kígyó alakú, feltekercselt gyűrűt; egy vékony, sárgaréznek látszó kerek fémlapot. Leírása szerint a karperec nála volt, míg a másik két tárgy Edelmann Adolfnál. A levél említ kard és tőr leleteket is, amelyeket rossz állapotuk miatt már törötten emeltek ki, de sorsukról mást nem tudni. Kis Béla mérnök tudomása szerint kardot, karpereceket, a lábhoz állított vedreket, gyűrűket találtak, de a leleteket széthordták. Laczkó Dezső a munkásoktól értesült arról, hogy a „fejnél" bronzfuggők, apró hajgyűrűk, karperecek, az „ujjakon" gyűrűk voltak, a bal „kéz" táján kis vas kés, a „has" táján rendszerint agyag bögre fordult elő. A vázakat széthordták, a leleteket átadták. A felsoroltak közül a kard (?), a kerek fémlap és az állítólagos vödrök nem kerültek be a múzeum gyűjteményébe. A sírleírások, a mellékletek elhelyezkedése, a tájolást kivéve, megegyeznek azzal, amit a későbbi, hiteles feltárások során megfigyelhettünk. Szintén Laczkó Dezső jegyzte fel, hogy bemondás szerint az agyagtermelővel szomszédos szántóföldön (valószínűleg a később felparcellázott és beépített területen) is előfordultak hasonló maradványok. Sajnos ezekkel kapcsolatban más adat nem áll rendelkezésünkre.

4 A Szerzeményi napló és a leltárkönyvi bejegyzések szerint 1923. május 8-án a vasútállomás melletti részről, a Téglavető agyaggödréből gyűjtés útján újabb leletek kerültek a múzeum tulajdonába.

5 A LDM Antropológiai gyűjteményében 1923. május 8.-i bekerülési időponttal szerepel két csontváz leírása.

6 Más adat híján ma már nehéz eldönteni, hogy ezek a leletek is a januárban előkerült vázak és leletek közül valók vagy pedig újabb két sír került elő. 1 LDM Múzeumtörténeti Adattár 269/923. szám. 2 LDM Múzeumtörténeti Adattár 1923/9. szám. 3 Laczkó Dezső feljegyzései LDM Régészeti Adattár 9334. ltsz. 4 Ugyanott. Szerzeményi napló 5740. tétel. 6 LDM Antropológiai gyűjtemény 54.8.1-2. ltsz. A leírás szerint a vázak Fettich Nándor ásatásából valók. Tudomásunk szerint Fettich csak egy ízben, 1927-ben ásott Ajkán, így a bejegyzés tévesen kapcsolja össze a két adatot. 161