Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Pásztor Adrien: A Szekszárd–Bogyiszló úti avar kori temető gyöngyleletei

üveggyöngysorai közül ritkasága miatt kiemelendő - a korszak végére, ill. a közép avar időszakra keltezhető - 314. sír római, késő antik mühelyhagyományokat megőrző, áttetsző anyagú üveggyöngysora (5. kép). Közép és késő avar kor (12-13. kép): 1. sz. III. negyed / III. harmad: 314. sír (Taf.22); - 7. sz. III. harmad: 67. (Taf.5), 108. (Taf.8), 118. (Taf.10), 285. (Taf.19), 292. (Taf.19), 296. (Taf.20), 381. (Taf.27), 639. (Taf.42) sírok; 7. sz. III. harmad / 8. sz. I. harmad: 431. sír (Taf.30); - 7. sz. vége / 8. sz. I. harmad: 153. (Taf.ll), 362. (Taf.26), 367. (Taf.26), 377. (Taf.27), 461. (Taf.32), 495. (Taf.34) sírok; - 7. sz. vége / 8. sz. I. fele: 148. (Taf.l 1), 460. (Taf.32) sírok; - 8. sz.: 59. sír (Taf.5); - 8. sz. II. fele: 393. (Taf.28), 430. (Taf.30) sírok; 8. sz. vége / 9. sz. eleje: 20. sír (Taf.2); A Szekszárd - Bogyiszló úti népesség 7. sz. II. fele III. harmada időszakának emlékanyagát az erőteljes bizánci hatás jellemzi (12. kép). Ugyanakkor már a század II. harmadától elterjed a szürkésfekete, fekete színű kerámia használata,

43 amely a közép avar kor leletanyagának egyik jellegzetessége. A gyöngydivat is sajátos képet mutat. A színes ún. szemes gyöngysorok a század végéig kedveltek maradtak, bár velük párhuzamosan megjelentek a 7. század utolsó harmadában a köles gyöngyök is, amelyek a 8. századi ékszerek egyik jellegzetessége maradt (pl. 5. kép). Említésre méltó a 296. sír nyakfüzére: a színes opak gyöngyök közé egy bullaszerűen kiképzett amulettet fűztek. A hosszú henger alakú millefiori gyöngy test két szélére rossz ezüst, préselt, bordázott lemezeket hajlítottak, amelyekre füleket aplikáltak (4. kép). A bulla viseletnek ez a késői formája meghatározza a nyaklánc és a 296. sír szokatlan kronológiai helyzetét is. A 7. századi gyöngyviseletben ugyanis ritkaság, hogy a korai típusú színes gyöngysorok divatosak maradnak a század végén is. A késő avar kori viseletet - a gyöngyös sírok tanúsága szerint - Szekszárdon az elszegényedés és a leegyszerűsödés jellemzi. A tárgyi hagyatékot a kerek, majd az ovális karikájú fülbevalók, az indás díszű szíjvégek, a 8. században elterjedő sárga kerámia (148. sír), díszítetlen felületű, ill. a vonaldíszes kihajló peremű edények képviselik. A nyakdíszeken a köles gyöngyök mellett a sötétkék, fekete színű, különböző alakzatban cseppentett, dinnyemag alakú, csövecskés gyöngysorok váltak divatossá. Ezért is tekinthető egyedinek a 20. sír köles, apró méretű dudoros, ill. szemes rátétdíszes opak gyöngyökből álló (a 7. sz. utolsó harmada / vége divatját idéző) nyaklánca, amely öntött bronz tokos kisszíjvégek s palmetta díszű lyukvédő társaságában a temető egyik legkésőbb - 8. század vége / 9. század elején - eltemetett halottjának viseletéhez tartozott.

45 A nyaklánc egyik jellegzetes darabja a fekete, ill. sötétkék színű, áttetsző anyagú, kisméretű rúdgyöngyök, amelyek már a késő római korban divatban voltak: Keszthely - Fenékpuszta déli erődfal 71/46. sír (MÜLLER 1987, 121, 4, kép), a gepidák gyöngyviseletében is megjelentek az 5. század utolsó harmad - 6. század középső harmada időszakában: Szolnok - Szandszőlős (GEPIDÁK 1999, 149, Kat. 209.), majd a 7. századi alamann sírokban (SCHNURBEIN 1987, Taf. 48, Grab 217) és az avar nyakláncokon is feltűntek (áttetsző világoskék, fehér színekben is): Tác - Gorsium 5. sír (Bánki Zsuzsanna és Fitz Jenő ásatása, a tárgyakat szívességükből ismerem), ill. Keszthely - Fenékpuszta Horreum, déli erődfal 12. sír (Ltsz. 2001. 49.1; a gyöngyök Müller Róbert és Straub Péter szívességéből feldolgozás alatt). ROSNER 1999, 140. PÁSZTOR 1986, 133. A temető gyöngyleleteit a Wosinsky Mór Megyei Múzeumigazgatósága támogatásával tanulmányozhattam. Ezúton köszönöm dr. Gaál Attila igazgató úr és Odor János kolléga önzetlenségét, akik elősegítették munkám eredményességét. A gyöngyök fényképeit (2., 3., 5., 6. képek) Kádas Tibor készítette. 144