Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Bondár Mária: A badeni kultúra telepmaradványa Aparhant-Felső legelő lelőhelyen
Hrádok előtt helyezkedik el. Tekintve, hogy a lelőhelyünk két gödréből előkerült anyag párhuzamai Zlkovcétöl Cerveny Hrádokig megtalálhatók, itt is megjegyezzük, hogy valószínűleg ez a fejlődési sor túlságosan minuciózus. A gödrök betöltődése rövid idő alatt megtörtént, így semmiképpen sem gondolhatunk arra, hogy Aparhanton hosszabb badeni fejlődés emlékeit sikerült megtalálni az 1-2. gödörben, inkább arra kell gondolnunk, hogy a tipológia túlrészletezett. Az Aparhanton feltárt terület É-i részén található 3-5. objektum leletanyaga és a feltárást megelőző terepbejárásból valamint Csiszér A. gyűjtéséből származó leletek egy része {16. kép 1, 3-7, 9; 17. kép 3-8; 18. kép 3-6, 10, 12; 19. kép 1-3, 5-7) a badeni kultúra későbbi fejlődési szintjére keltezhető. A 3-4. objektum kevés jellegzetes lelete a kultúra klasszikus időszakára keltezhető. Hasonló leleteket Cerveny Hrádok és Nevidzany lelőhelyekkel jellemezhető horizontban találunk. 20 Az 5. objektum - amely az ásató szerint a kemencéhez (3. obj.) tartozó ház lehetett - leletei a késő badeni kultúrára jellemzőek ' és a Palotabozsok, Pécs-Vasas, Hódmezővásárhely-Bodzáspart lelőhelyeken előkerült leletanyaggal illusztrálhatok. 22 Az ásató megemlíti, hogy a 4. objektumot szántással megbolygatták. Nem tudhatjuk, hogy a 3-4. objektum területét magába foglaló 5. objektum mennyire sérült a földmunkák során. Nehezen dönthető el az a kérdés is, hogy a 3-4. objektum hogyan viszonyult az 5. objektumhoz. Az ezekből előkerült leletek analógiáit a Pavúková-féle rendszerben a Baden Ila-III-IVa szinten találjuk meg, ami hosszú fejlődést sugallhatna. Véleményünk szerint itt sem lehet erről szó (legalábbis 3 gödör alapján ezt nehéz lenne bizonyítani). Valószínűbbnek tartjuk, hogy a lelőhelyekkel meghatározott tipológiai fokozatok nem alkalmazhatók mereven erre az időszakra sem. Hasonló megállapításra jutott C. Mayer az ausztriai Ossarn feldolgozásakor 23 és Endrődi A. a Budapest környéki feltárások kiértékelésénél. 24 *** Banner J. monográfiája 22 lelőhelyet ismertetett Tolna megyéből. Torma I. terepbejárásaival és néhány kisebb ásatással valamint az utóbbi évek autópálya feltárásaival a lelőhelyek száma 182-re emelkedett. A megyében a legkorábbi bolerázi időszaktól (Koppányszántó, Magyarkeszi) 25 a klasszikus és késő badeni fejlődésig, valamint Csiszér A. gyűjtésének köszönhetően a badeni fejlődést lezáró kostolaci kultúráig töretlen a késő rézkori fejlődés e térségben. Ezt a megfigyelést az Aparhanton feltárt településrészlet és a környékén gyűjtött leletanyag is bizonyítja. 20 NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 4, Obr. 5. 21 V. Nemejcová-Pavúková rendszerében IVa 22 BONDÁR1981. MAYER 1990, 105, MAYER 1996. ENDRŐDI 1997, 131. TORMA 1973, 496. 47
