Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata
terepbejárást végzett 1994 októberében LT D és római edénytöredékeket sikerült begyűjteni. A LT D anyag egy vastag falú hombártöredékből és egy csillámos oldaltöredékből áll. (9. kép 2, 3, 43-44.) A római kori töredékek közül az egyik egy jellegtelen, narancsszínű, koracsászárkori oldaltöredék. A másik kettő későrómai mázas kerámia. 11. Siójut-Telepesek bozótja Magassági adatok: 102-107 m LT D és római szórványok. A településtől délkeletre a Sió árterének peremén elterülő lelőhely. Fölötte halad át a 120 kV-os távvezeték. 1994 októberében történt a szerző terepbejárása. (O. Braasch által 1994 júniusában készített légifotó 84 és Nemes Zoltán siójuti lakos bejelentése alapján.) A területet bronzkori (mészbetétes és umamezős kultúrák), LT D és a római kerámia töredékei borították. A légifotón látható egy a település tojásdad foltját körülvevő valószínűleg védőárok. A későkelta kerámia egy sötétszürke csillámos felületű csupor peremtöredéke, a szántódi 1. sz. ház déli végéből előkerült egyenes falú csupor durvább kidolgozású változata. (9. kép 4, 46.) A másik két fésűs díszítésű, csillámos felületű oldaltöredék analógái a bicsérd-fenyőspusztai Kr. u. 2. sz.-ra datált fazekastelep anyagában is megtalálhatók. Kivitelezésükben római, formájukban későkelta jellegű darabok. 85 (9. kép 5, 6, 47, 48.) 12. Ságvár-Belterület, Későrómai erőd ásatása Magassági adatok: 125 m. LT D telep, római épületek, későrómai erőd. A későrómai erőd a falu belterületén, a mai református templomot és környékét magába foglaló területen feküdt. Tóth Endre 1973 és 1980 között LT D és koracsászárkori rétegeket is föltárt a későrómai rétegek alatt, illetve a bolygatott vegyes betöltésű objektumokban. 86 Ságvár a LT D-ben is lakott telep. A ClaudiusFlavius kori sigillata és Ságvár korai anyaga alapján megállapítható hogy jelentős teleppel számolhatunk a Kr. u. 1. század második felében is. 87 Kimutathatóak a Traianus-, Antininus-kori és harmadik századi periódusok is. 13. Ságvár-Ali rét Magassági adatok: 136 m LT D szórványok, római fazekastelep. A lelőhely a Jaba patak feletti dombon fekszik. 1978 és 1980 között Wollák Katalin és Honti Szilvia leletmentő ásatásai során római kori bennszülött telepet tártak fel. A munkálatok első szakaszában két kisebb római kemence 88 és az 1. századi telephez tartozó gödrök kerültek elő 89 . Az ásatás következő szakaszában lekerekített, négyszög alakú, tapasztott aljú ház, egy három építési periódust mutató ház került feltárásra 90 . Később egy nagyobb, lekerekített sarkú, BEWELY - BRAASCH - PALMER 1996, Fig. 1. BARKÓCZI 1956, 71, 74-75. 1973-ban a ságvári ásatáson az LVIII. árokban koracsászárkori kerámia került elő. 1974-ben a LXVI. árok D-i végében Domitianus-kori terra sigillatát, a LXXVIII. árok Ny-i végében, fűtőcsatornás helyiség padlószintje Kr. u. 2. sz. második felére datált terra sigillata anyagot tartalmazott. 1975-ben a LXXVII. árokban, a faltól Ny-ra a 2. és 3. század fordulójára jellemző sigilláták kerültek elő. 1976-ban a CIL árok betöltésének alja az árok Ny-i vége és a felszíni kevert rétegek LT D-kori grafitos és grafitos-fésűs darabjai a római település kelta előzményeit mutatták. Az 1977-es év szintén hozott későkelta telepanyagot (CXXV. árok) és 2-3. századi sigillata és házikerámia-típusokat (LVIII. árok É-i vége). Az 1978-as év Domitianus-Traianus, valamint Antoninus-kori kerámiaanyaga (CXLIV/2. árok É-i vége őskori kevert réteg, CXLV., CXLVI. és CLXVIII. árkok) képviselik a koracsászárkort. (1980-ban a CXLVIII. árok 1980-ban is hozott újabb hasonló korú kerámiát.) Tóth Endre ásatásának és Ságvár környéki terepbejárásainak leletei a Magyar Nemzeti Múzeum Római gyűjteményének darabjai. GABLER 1995b," 85. BÁRDOS - WOLLÁK 1978, 15. WOLLÁK 1979, 19. HONTI 1980, 17-18. 378
