Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata

Jelen dolgozat célja a terület későkelta és koracsászárkori településhálózati vázlatának ismertetése a terepbejárási eredmények és a publikálatlan leletek feldolgozásával. A leleteken kívül felhasználtam a területről készített légifotókat és a történeti földrajz kutatási eredményeit is. A Kr. e. 1. és Kr. u. 3. sz. eleje közötti időben a Sió völgyében élő kelta őslakosság településeinek jellegét, gazdálkodásuk és életmódjuk alapvető vonásait vázoljuk fel. 2. Geomorfológia és hidrológia. A Sió völgy jobb partja Kelet-Külső-Somogy és a Tolnai Hegyhát részén fekszik. A Tolnai Hegyhát jellemző felszíni formái a mikrorégió nevét adó löszdombok.

37 A Sió bal partja a Sió- illetve Sárvíz-völgyet és a Déli-Mezőföldet határolja. A tájainkon keresztülhaladó folyók és patakok völgyei

38 ÉK-DNY, É-D (Sió, illetve Sió-Sárvíz völgy) valamint NY-K (Jaba és KisKoppány) irányúak. A Balaton vízrajza időszakonként változott. A holocén kortól kezdve a tó víztömege bizonyos vízmennyiség elérése után a mai Sió völgyön keresztül folyt le.

39 A Jaba patak és a Kis-Koppány a Kapós vízgyűjtő területéhez tartozik, vize gyakran kiszárad. A Sió mente jellegzetes növénytakaróját a jobb parton patak menti égeresek és tölgy-kőris-szil ligeterdők alkotják. A bal parton az előbbiek mellett fűz-nyár-éger ligeterdők és gyertyános-kocsányos tölgyerdők is tenyésznek.

40 A Sió völgy a csatorna 1863-as, majd a századfordulótól a háború utánig elhúzódó fokozatos szabályozásáig és lecsapolásáig mocsaras-lápos terület volt: állandóan és időszakosan vízzel borított árterek tagolták. A Sió csatorna történetére és a Balaton történeti földrajzára és hidrológiájára vonatkozó adatokat Bendefy László és V. Nagy Imre könyve tárgyalja. Sági Károly

41 véleménye az előbbi kutatókéval ellentétes: szerinte a tóban található római kori leletek a Balaton korabeli alacsony vízszintjét bizonyítják. A legújabb, későkelta korra vonatkozó éghajlat történeti kutatási adatok szerint a mai mérsékelt kontinentálisnál nedvesebb, csapadékosabb klíma uralkodott korunkban. 2 43 3. Leletek és lelőhelyek. Északi Sió völgy. A lelőhelyek topográfiai viszonyainak rövid ismertetését a terepbejárási megfigyelések, esetleges légirégészeti adatok és leletmentési, ásatási eredmények leírása követi.

4 "MAROSI 1990,518.519. 38 MAROSI 1990,560. 39 BENDEFY 1968. 40 MAROSI 1990, 521. 562. 138. 122. 125. 41 SÁGI 1957. 42

ZÓLYOMI-NAGYNÉ 1992, 25-32. CSERNY - NAGY-BODOR 1996, VIRÁG 1997 30. 358. 362. 43 Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Visy Zsoltnak (JPTE BTK Ókortörténeti és Régészeti Tanszék), dr. Jerem Erzsébetnek (MTA Régészeti Intézet), dr. Gabler Dénesnek (MTA Régészeti Intézet) a diplomamunkám elkészítésében nyújtott segítségükért és észrevételeikért amelyekkel e munka elkészülését segítették. Tóth Endrének (MNM Régészeti Könyvtára), Németh G. Péternek, dr. Honti Szilviának (Kaposvár), Nádorfí Gabriellának (Székesfehérvár) amiért leletmentési anyagaikat rendelkezésemre bocsátották, illetve terepbejárási munkámat és a cikk illusztrációinak elkészülését minden lehetséges módon segítették. Dr. Gaál Attila múzeumigazgatónak, G. Vizi Mártának és Odor Jánosnak a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumból, akik Tolna megyében lehetővé tették és támogatták a terepmunkát és a képanyag elkészítésében pótolhatatlan segítséget nyújtottak. Köszönettel tartozom Szabó Gézának a sióagárdi anyagért, valamint Seres Szilviának a számítógépes munkákért. A terepbejárások közben sokat segítettek a települések helytörténet iránt érdeklődő lakosai és a helyi önkormányzatok munkatársai is. 44 A vizsgált lelőhelyek jegyzékét Somogyban Kocztur Éva leletkatasztere felhasználásával, Tolnában Wosinsky Mór könyve alapján, Fejérben a megye történetét összefoglaló kötetekben felsorolt lelőhelyek szerint választottam ki. Mindhárom megyében a megyei múzeumok adattárát és adatbázisaikat is felhasználtam. Helyi lakosok közlései egészítették ki az előzetes adatgyűjtést. 374