Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

helyiségeket tisztán tartották. 1922-25 között a gyár területén két „tiszta, egészséges munkáslakást" építettek. A gyár vezetője továbbra is Paulay Ferenc volt, gépész Bencze János; a szükséges elsősegélyt is ő nyújtotta a munkások számára. Ebben az időszakban nemcsak munkáslakásokat építettek, hanem érlelő pincével is bővítették az üzemet. 1922. május 28-án tartották a helyszíni tárgyalást, ahol Bomhér János kőműves mester ismertette a terveket. A szomszéd telkétől 12 méterre, 3 méter mélységben, 60 cm-es tégla alappal, 45 cm vastag beton mennyezettel tervezte a toldalékot, ahol az egyik érlelőből a másikba 3 lépcső vezetett. Gazdasági épületet, kéményt nem emeltek." A 71.000/1924. FM. sz. rendelet szabályozta a tej forgalmát, részletes utasításokat adott a tej helyes fejesére, kezelésére, szállítására és értékesítésére.

100 A 19.000/1925. FM. sz. törvény személyi és tárgyi garanciák meglétéhez kötötte a tejipar gyakorlását. A személyi biztosítékot egyfelől az erkölcsi megbízhatóság, másfelől a szakismeret oldaláról közelítették meg. Tejipari tanfolyam elvégzését írták elő a kistej gyűjtő állomás, fölöző állomás és túrógyártó üzemcsoportban működők és az alkalmazottak részére, a vezetőnek pedig tanfolyam hallgatását és szakvizsga letételét rendelték el.

101 A napi 3000 liternél kevesebb tejet feldolgozó üzem vezetéséhez elég volt a vajmesteri képesítés (ha nem sajtgyártás volt a profilja), ennél nagyobb vagy sajtkészítő üzemet csak sajtmester vezethetett, ami igen fontos követelmény volt, hiszen kevés megfelelő szakembert képeztek.

102 A tejfeldolgozás és forgalmazás legfontosabb tárgyi feltétele a megfelelő üzemépület, ami szennyező forrásoktól távol fekszik, elegendő tiszta víz áll rendelkezésre, megfelelő méretű, szellőztethető és tisztán tartható. A berendezést illető alapkövetelménynek azt írták elő, hogy a tejet meg lehessen vizsgálni, mérni, szűrni, le lehessen hűteni ill. hidegen tartani. A fölöző állomásokon mindezeken túl tej előmelegítésre és fölözésre is be kellett rendezkedni. A földművelésügyi minisztérium 1925-ös rendelete a tejüzemek engedélyezéséhez szükséges minimális tárgyi feltételeket nem egyértelműen határozta meg. Ez különösen az induló kisüzemek esetén adott később vitára okot, mivel az üzemeltetők, az engedélyező hatóságok és vegyvizsgáló állomás másképpen értelmezte a rendelkezés egy-egy pontját.

103 A rendelet alapján minden üzemnek újra kellett kérni az iparengedélyt azért, hogy megfelel-e a megszigorított követelményeknek. Ennek alapján került sor az üzemek összeírására 1929-ben. A dőrypatlani sajtgyár a képesítésbeli és az üzemi követelményeknek egyaránt megfelelt, így továbbra is működhetett. Ezen túlmenően 1925-ben Tabódon Baumann Ádám, Kétyen Hammel Henrik, Zombán Fülöp István vezetése alatt álló kistej gyűjtőre, 1926-ban Harcon Pálfi János, Tevelen pedig Szontag István által irányított üzemre ismét működési engedélyt kapott.

104 98 TML Alispáni iratok. Gyárvizsgálati jegyzőkönyvek 10.850/1920.; 320/1926. - T. MÉREY, 1975. 320. p. 99 TML Völgységi főszolgabíró iratai 2293/1922. Csemegesajtgyár építkezési engedélye 1922. június 26. 100 CSISZÁR, 1940. 7. p. 101 TML Alispáni iratok 2196/1930. 1925 aug. 8. és 1927. júl. 14. A tanfolyam a kistejgyűjtőknek 7 napig, a fölöző állomás vezetőjének és túrógyártóknak 14 napig tartott, ez utóbbi kettő elvégzéséhez 3 hónap gyakorlatot is igazolni kellett. Két évvel később a kistejgyűjtők részére 10 napra, a fölözök részére 19 napra, túrógyártók részére szervezett tanfolyamot 24 napra emelték fel. A tejipari szakmunkásképzés időtartamát 1922-ben két évben állapították meg, ezzel egyidejűleg a Sárvár-Láncpusztai Szakiskola a M. Kir. Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola nevet vette fel, majd 1929-ben Csermajorba költözött az Esterházy hercegi alapítványi gazdaságba. Az iskola 3 részre tagolódott: tangazdaságra, mezőgazdasági és tejipari szakiskolára. A tejipari szakképzés egy éves elméleti, és egy éves gyakorlati oktatásból állt. A felvétel feltétele a közép- vagy polgári iskola alsó négy osztályának elvégzése, 16. életév betöltése és sikeres felvételi vizsga azzal a kikötéssel, hogy a beiratkozás előtt az iskola által kijelölt tejipari vállalatnál egy évet eltöltött a jelentkező. Ha a két évfolyamos földműves iskolát jeles eredménnyel elvégezte, eltekintettek az egy éves gyakorlattól. A kétéves tanfolyam sikeres elvégzése után vajmesteri és sajt segédmesteri képesítést kaptak. Lágy-és félkemény sajtok készítésére jogosító sajtmesteri oklevelet az kaphatott, aki egy évi, keménysajtok készítésére pedig az, aki két évi gyakorlat után elvégezte a szakiskola sajtmesteri ismétlőtanfolyamát és sikeresen letette a sajtmesteri vizsgát. A szakképzés időtartamát 1939-ben három évre emelték. - SOMOGYI, 1989. 17-24. p. 102 BALATONI, 1968.376. 103 CSISZÁR, 1940. 8-9. p. 104 TML Alispáni iratok 392/1929. -Völgységi főszolgabíró iratai 5035/1931. 353