Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Gaál Zsuzsanna: Egy birtokos nemesi család válsága és felbomlása a 19. század második felében
A legkisebb Dőry lányt ugyanis csaknem mesébe illő, hihetetlen szerencse érte, amikor egy szekszárdi mulatságon gróf Széchenyi Sándorral találkozott. Az ismeretségből szerelem, majd hamarosan házasság lett. A kor felfogása szerint a fiatal pár nem illett össze. Nathalie még saját köreiben sem számított jó partinak. A Széchenyi-szülők mégis beleegyeztek a házasságba. Nemcsak János, akinek demokratikus hajlamai a családban közismertek voltak, hanem az arisztokratikus elzárkózásáról ismert Erdődy Agáta is. A szülők beleegyezése egyben annak elismerése is volt, hogy az 1848 után bekövetkező változások az arisztokrata családok jó részét sem hagyták érintetlenül. 85 Nathaliet - különösen a gyerekek születése után - a Széchenyiek befogadták. Ez a nagyvonalúságuk azonban nem terjedt ki az elszegényedett család többi tagjára. Laurára, Nathalie kevésbé szerencsés nővérére sem, aki a Széchenyi-szülők látogatásakor húga házában időzött. A nagy várakozást kiváltó vizit végül óriási csalódást jelentett Laura számára, amit rosszul titkolt, sértett büszkeséggel viselt. Széchenyi János és Erdődy Agáta nem rokonként kezelte, hanem hideg udvariassággal inkább úgy tekintett rá, mint a személyzet egyik tagjára. 86 Nathalie házassága révén fokozatosan eltávolodott testvéreitől. Nem tagadta meg őket, hiszen lehetőségei szerint éveken keresztül támogatta családját. A segítség nyújtás azonban az idő múlásával terhesessé vált. A bensőséges viszony megszakadt, egyre idegenebbé váltak egymás számára. Az elidegenedés kölcsönös volt. A mindennapi megélhetésért küszködő testvérek, de még maguk a szülők is érezték, hogy a gyönki ház, majd később a nagydorogi kastély nem az ő világuk. Hainer Laura alig merte bevallani, hogy mennyivel jobban érzi magát fiának egyszerű lakában, mint Nathalie jól felszerelt otthonában. 87 Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az azonos élethelyzetű testvérek között megmaradt, sőt tovább nőtt az összetartozás érzése. Dőry Laura - miután belefáradt a számára megalázó társalkodónői, nevelőnői szerepkörbe - a vasúti tisztviselőként tevékenykedő Ernő öccséhez költözött, s annak háztartását vezette. Ernő 1911-ben bekövetkezett halála után Laura teljesen egyedül maradt. Mégsem a jómódban élő testvérekhez, hanem Vasszary Kolos hercegprímáshoz fordult, azzal a kéréssel, hogy vegyék fel a Kasselik Ferenc és Erzsébet-féle kegyes alapítvány javadalmazottai közé. 8 A másik oldalon viszont Pál és Nathalie talált egymásra; hiszen az alispáni székbe emelkedő öccs többé már nem szegény rokon, akik a társaságban szégyellni kell, hanem magának házassága révén is rangot szerző, tekintélyes személyiség. Hainer Laura és Dőry Mihály gyermekeinek nem jutott könnyű sors. Nathalie az egyetlen, aki szépségének és hallatlan szerencséjének köszönhetően nyugalmas életet élhetett. A többiek valamennyien keményen megküzdöttek puszta fennmaradásukért - ki több, ki kevesebb sikerrel. Viktor és Ernő szerény hivatalnokként nagyon messzire került attól a világtól, amelybe beleszületett. Testvérük, Laura sem járt jobban, hiszen apjuk felelőtlen könnyelműsége miatt élete végére kegyelemkenyérre szorult. Pál is sokat nélkülözött, de ő végül mégis karriert csinált. Apja és testvéreinek példáján okulva még időben rájött arra, hogy a család régi nimbusza ugyan változatlanul tovább él, de tőke ebből csak akkor kovácsolható, ha életét a megváltozott világ új igényeihez igazítja. 85 Gróf Széchenyi Sándor és Dőry Nathalie házasságát lásd. Gaál, 1998. 86 TMÖL Dőry M-né i. 4. dob. Laurától, 1868. máj. 9, máj. 16. Dőry Laura a család egyik legszimpatikusabb egyénisége, művelt, intelligens, több nyelven beszél. A 19 század második felében azonban egy fiatal nőnek nem sok esélye volt arra, hogy ezeket az értékeket kamatoztassa, amennyiben más előnytelen tulajdonságokkal rendelkezett. Laura pedig nemcsak vagyontalan, hanem nagyon csúnya is. Nem maradt más választása, magáról kellett gondoskodnia. Társalkodónőként, nevelőnőként és magántanítványok oktatásával tartotta fenn magát, az idő múlásával egyre nehezebben, hiszen a szakképzettséggel kapcsolatos igények előtérbe kerülése ezen a területen is megfigyelhető. 87 TMÖL Dőry M-né i. 3. dob. férjétől, 1874. ápr. 1. 88 TMÖL Dőry L. i. 6. dob. 288
