Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben
Év Őcsény Decs Sárpilis Alsónyék Év összes ttelen összes ttelen összes ttelen összes ttelen Év születés születés születés születés 1884 42 2 43 3 11 2 23 1 1885 52 1 50 10 14 5 19 1 1886 56 4 42 4 11 2 17 2 1887 49 5 42 6 1888 39 3 35 3 13 3 1889 58 1 26 3 1890 46 5 52 3 23 2 1891 47 3 44 3 1892 50 2 46 5 17 3 22 1 1893 46 3 50 3 1894 38 3 45 3 Ezek a számok azt mutatják, hogy régen a Sárközben nem született sok házasságon kívüli gyermek, nem volt több megesett leány, mint az ország más részein, nem tartozott a magas törvénytelen gyermeket produkáló régióhoz, az országos átlaghoz hasonló számban születtek itt ilyen állapotú csecsemők. A feudalizmus, a férfiak érdekei szerint alakított társadalmi viszonyok között a törvények rendkívül szigorúan viszonyultak a házasságon kívüli gyermekhez. Magyarországon 1868-ig a származás törvényességéről az egyházi bíróságok döntöttek. A „törvénytelen ágyból" származott gyermeket kizárták a közhivatal viseléséből, sőt a céhekből, továbbá a papi rendekből, egyházi méltóságokból is. 47 Az apja nevét nem viselhette, a végrendeletek sem emlékeztek meg róla. 48 . Az egyház a házasság szentsége érdekében megtagadta, hogy a házasságon kívül született gyermek akár anyja, akár apja után örököljön. Akik „Törvénytelen ágybul származnak, mint ollyanok, nemzőik után nem örökölhetnek, de mi tartásokra, nevelésökre szükséges, azt a nemzőik vagyonára nézve úgy mint adósságot tekinteni kell, és úgy fizettetni." 49 Decsi Varga János végrendeletéből idézünk (1818. aug. 25.): „Varga János fiam, a ki nem törvényes ágyból származott, mivel feleségem mikor el vettem, már véle terhes volt ...semmi szin alatt ne kereskedjen " a hagyatékon 50 . A házasságon kívül született gyermek nemcsak az apja, hanem még az anyja családjának sem volt tagja. A diszkrimináció arra a furcsa jogi megoldásra késztette a törvényhozót, hogy az édesanyától is megtagadja az anyaság jogi elismerését, ami egyébként a természet törvényeinél fogva is meg kell, hogy illesse. A jog szerint a házasságon kívül született gyermek anyja, gyermekének csupán természetes és törvényes gyámja volt, de csak akkor, ha ebben a gyámságban őt megerősítették. 51 A gyermek az anyja után csak az 1861. évtől örökölhetett, feltéve, ha az anyának törvényes leszármazói nem voltak. A Kúria 1906-ban mondta csak ki, hogy ha az anya végrendelet nélkül hal meg, a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó esetében is van törvényes örökösödési joga. 52 Az 1946. évi XXIX. törvény a házasságon kívül született gyermek jogállását egyenlővé tette a házasságban született gyermekével. 53 A törvénytelen gyermek elnevezésében a népi fantázia igen gazdagnak bizonyult az elmúlt századok során. Ha csak esztétikailag fogták fel az ügyet, még azt mondták, hogy „szép, mint a szerelömgyerek", de további elnevezései már inkább pejoratív értékelésűek. A Sárközben is többféle megnevezése volt a házasságon kívül született gyermeknek, a legelterjedtebb jelző a „törvénytelen ágyból született", a , fattyú", 47 PETRIK1988. 128. 48 RAPPAY 1909., TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 431., KOCSIS 1993. 5-31. 49 TIMON1903.441. 50 Decsi végrendeletek jegyzőkönyvének másolatai - Wosinsky Mór Múzeum Ethnográfiai Adattára 374-77. - 1818. augusztus 25. 51 PETRIK 1988. 129. 52 VAJDA 1995. 190-191. 53 PAPP 1972. 64. 265
