Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben

gyermek nem volt. Ez azonban minden bizonnyal az anyakönyvezés hiányosságának tudható be. Azt követően pedig az anyakönyvi adatok tanúsága szerint ezer születésre 1770-ben 6, 1780-ban 3, 1847-ben 11 személyt vettek számba Hódmezővásárhelyen. Tárkány Szűcs Ernő

38 szerint Magyarországon 1700 óta az összes élveszületett gyermek 6-10 ezreléke esett a házasságon kívüli kapcsolatból született gyermek kategóriájába, amennyiben a kimutatások megbízhatóak. Ez európai viszonylatban középszerűnek mondható. Ettől azonban az ország területén jóval nagyobb eltérések tapasztalhatóak. Kismarján

39 1740-1910 között éves átlagban 2,5 %, Berkenyén

40

, egy Nógrád megyei német településen 1801-1850 között 1,36 %, 18501900 között 4,6 %, Gomboson

41 (Bogojevo) 1877-1919 között 4,6 %, Hajdúböszörményben

42 1904-1914 között 6,64 %, Balmazújvárosban

43 1896-1945 között 5,42 %, Kocson

44 1935-ben 9,5 % volt. Jóval magasabb értékeket közölt Aranyosszék magyar településeiről az 1870-1891 közötti időszakból Jankó János.

45 E szerint pl. Tordán 13,8 %, Kövenden 13,2 %, Székely-Kocsárdon 12,8 %, Bágyonban 12,4 %, Sinfalván 10,6 %, Kercsenden 10,4 % a törvénytelen gyermekek aránya. A Sárközben a felsoroltaknál lényegesen alacsonyabb értékeket kapunk: 1800-ig a négy sárközi faluban a törvénytelen születések száma mindössze 0,5 % (természetesen ebben közrejátszhattak a pontatlan, nem egyértelmű anyakönyvi bejegyzések is), 1801-1850 között az arány 1,2 %, 1851-1894 között 5,3 %, így az átlag a 18. század második fele és 1894 között 2,7 % volt. A 20. század első évtizedeiben az országos átlag 10 % alatt volt.

46 Az eltérő arányoknak talán az is lehetett az oka, hogy a Sárközben sokkalta hatékonyabb volt a megesett leányok házasságra kötelezése mind a közvélemény, mind az egyházközség fegyelmező eszközei által, mint a Székelyföldön. A számértékek közötti különbség nemcsak az időbeli különbözőségre vezethető vissza. Az eltérésnek számtalan oka lehetett: háborús időszakok, egyes vidékek eltérő megítélése a házasság előtti és a házasságon kívüli nemi viszonyt illetően, vallási tényezők, gazdasági viszonyok, a házasságkötések későbbi életkorra való kitolódása stb. 38 TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 140. 39 VARGA 1978.71. 40 ZÓLYOMI 1990. 77., 86. 41 JUNG 1978. 227., 239. 42 ÖRSI 1976. 40. 43 VAJDA 1988. 73. 44 FÉL 1941. 1. 45 JANKÓ 1893. 204. 46

CSIKY 1973.77. 262