Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben

Szászi Julianna szekszárdi lakos Tolna vármegye alispánjához írt leveléből tudjuk meg, hogy „...Ö mostani Ötsényi refi Káplán Úr T.Szarka János Ur, a múlt 1840ik évi Augustusban engemet szakátsnéjának megfogadván részint fenyegetésekkel, részint hamis Ígéretekkel eltsábított s szégyennel kell meg vallanom tőle terhessé lettem. Ezt észre vévén emlékeztettem őt Ígéreteire s a rólam s a születendő gyermekrőli eleve gondoskodást lelkére kötöttem: de gorombául bánt velem. " A dolog kitudódott, a káplánt Siklósra helyezték, végül a perlekedő felek barátságosan kiegyeztek.

22 Angyó Lidia bátai hajadon leány panaszolta 1865-ben: „miszerint ötét Bárdos István huzamosabb ideig csábítgatta, ígérvén neki, hogy hozzá hű marad s rajta kivül mást ismerni nem akar, - még végre J 863. évi áldozó csütörtök napján Május hó 14-én a szigeti szállásra utánna ment s fenyegette, hogy kivégzi a világból ha meg nem adja magát, - mire Angyó Lidi hitelt adott a sok Ígéretnek, hogy ötét Bárdos nőül veszi - tágított az ellenszegüléssel és szívesen odaengedte magát Bárdos István vágyai kielégítésének. " Azután még több esetben engedett neki. (Hogy mennyire az erőszak miatt történt azt tanuk bizonyítják: Angyó Lidia több férfival folytatott viszonyt, úgy tűnik nem igen volt szükség nála erőszakra.) Az üggyel kapcsolatban az ítélkező főszolgabíró is kifejtette véleményét, mely igen sajátos. „Bár milly viseletűnek állítatik is nevezet nő személy, de miután az illy elaljasulások mindenkor a csábítók szüleményei - mert ha férfi csábítók nem léteznének - a mindenre alkotási természeténél fogva könnyen hajlandó nők elcsábítása nem következnék, azért illy esetekben birói meggyőződésem mindenkor az erösebb félt - a férfiút - a csábítót bünösebbnek kimondani, elég az illy szerencsétlen nőre nézve már azon aggasztó körülmény - hogy gyermeke miat ha csak legkevesebb anyai hajlam van benne - dolgozni szolgálni nem mehet. " Véleménye szerint a bíróságnak gondoskodni kell a gyermektartásról, ne hogy a városra háruljon e feladat.

23 2i k Tolnai Andrásné Döme Er sebet 40 esztendős Reformata, jó leikiesmérettel válj a, hogy ugyan akkor ö is azon szavait hallotta Vékony Istvánnak, hogy ne légyen Csizmadi Susinak a gyermektartásra gondja, ő lészen apja. 3ik Molnár Susánna 24 Esztendős Reformata ugyan azt valja, hogy azon háznál állította, hogy tsak Nénnyét vegyék el, mindjárást apja és anyja ellenére elveszi. 4ik Csötönyi Anna legvilágosabban állítja, hogy számtalan, az ő tulajdon házánál tett fogadást, hogy apját és anyát elhagyván Csizmadi Susiért él és hal. O több ízben kérdést tett, és hitetlenkedett az említett Ifjúnak ketsegtetésében, de mindenkor tellyes szívből lélekből állította, hogy fogadását szentül tellyesíti. " Végül Vékony István mégis csak feleségül vette Csizmadi Zsuzsannát, ám a hírnevén esett csorbát nem sikerült kiköszörülnie, későbbi magatartása sem volt makulátlan. - Öcsény Presb. jkv. 1831. december 7. - „Molnár Seres János feleségének Menyhárt Ersébetnek panasza, a ki férjét Seres Jánost azzal vádolta, hogy az Vékony István feleségével Csizmadi Susánnával már 6ik esztendőtől fogva tisztátalan parázna életben él, és őtet a miatt üldözteti veri kínozza, s halállal fenyegeti, mindenéből kizárja, mindenét Csizmadi Susánnának hordja. " Kihallgatták Serest, aki tagadta „ tisztátalan társalkodását", azt viszont elismerte, hogy feleségét sokszor megverte, de nem Csizmadi Zsuzsannáért, hanem mert őt „ a felesége gyalázatos hírbe keverte, szidja, átkozza, káromolja, éjjel nappal szüntelen perel, még az ágyról is leperli. Ezen mentségnek a Gyűlés minden részben hitelt nem adott anyival inkább, mivel már más alkalmatossággal Molnár Seres János Csizmadi Susánnával gyanús társalkodásáért, és feleségének amiatt való üldöztetéséért a Presbyteriális Gyűlés által megintetett, annak pedig nem engedvén, a Helység Tanátsa által páltzával is megbüntettetett: mindazonáltal magának a feleségének vallástétele szerint is annyiban menthetőnek esmértetett, amennyiben sokszor maga a felesége szolgáltatott arra alkalmatosságot nyelvességével, hogy ötét megverje. Mind a két perlekedő felet a Gyűlés figyelmetesen kihallgatván, ámbár sem Seres János a Csizmadi Susánnával való gyanús társalkodásából magát egészszen ki nem menthette, sem a felesége nem tagadta, hogy maga volt oka többszöri megmérettetésének mindazonáltal, hogy közöttök az egyenetlenség nagyobbra ne nevelkedjen, igyekezett őket a Gyűlés megbékéltetni", az asszony erre hajlandó is lett volna, de a férfi nem. így az ügyet a felsőbb törvényszékre utalták. TMÖL. Közgyűlési iratok 1842. Lajstrom 1077. TMÖL: Fszb. 181/ 1865. - A körülmények gyanúsak ugyan, hisz Angyó Lidia így folytatja az események felsorolását: „Ezután egy hétre Angyó Lidi Kovácska Mihályéknál volt fonni (Májusban nem szokás nálunk fonni - jegyzi meg a vizsgáló) honnét őtet Bárdos haza késérte s a kamarát rá törte egy evedzőt kézibe agyonütéssel fenyegette, ha meg nem adja magát, Lidi ismét engedett Bárdosnak, többször sikerült ezután buja vágyainak kielégítésit Lidivel eszközölni, - még végre 863d év Szt. Mihály napján ismét kisértette, de ez alkalommal Lidi figyelmeztette, hogy ne bántsa mivel már ugy is baja van és egyéb, a fogamzás előjeleitől tudta, de csupa szeméremből titkolta. - Hogy Bárdos utánajárt volna senkivel sem tudja tanúsítani. " Bárdos mindent tagadott, alibit is tudott tanukkal igazolni - „külömben oda nyilatkozik, hogy Angyó Lidihez, - ennek feslett életmódja miatt - soha sem érzett hajlandóságot, - hogy eddig feslett életű volt azt maga szemeivel is tapasztalta, de tanukkal is képes igazolni. Egy ízben ő Bajnok Andrással maga látta a szöllök között, hogy Rigler Lajos és Antal testvérektől szaladt el éjszaka idején szoknyáját fejére borítva, hogy általuk fel ne ismertessék. Pasztarak János: személyesen látta a fentebbi időszakba hajnalban Pápa Vincétől - ismert bujálkodó gazda embertől kijönni, Angyó Ferentznétől pedig szöllö munkálat alkalmával hallotta beszélni, hogy Angyó Lidi rokona, gyakrabban átjár Pápa Vincze szállására, hol ennek Péter nevezetű fijától egyszeri közösülésért 60 xrt kapott. Bárdos Dániel, Bárdos Ferenc és Szösz Sándor éjjeli őrködésük alkalmával 863d évi nyár utolján mind a hárman látták ugyan Pápa Vincéhez menni éjjeli órákban, - különben Bárdos Dani maga személyére nézve többször látta panaszlót Rigler György szöllöpásztorához Ránoczki Antalhoz éjjelenként lemenni. 256