Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Zalai Gaál István: A györei neolitikus antropomorf edény
A 12/80. sír, melyben szintén gyermeket (Inf. Ill) temettek el, nem csak mellékletekben való különleges gazdagságával és két antropomorf edényével tűnik ki a többi közül, hanem azzal is, hogy a sírt padkaszerüen alakították ki. A temetkezés még egy agyagoltárt, több edényt és több száz Spondylus gyöngyöt tartalmazott, utóbbiak nyaklánc és háromsoros öv, illetve karkötők részei voltak. 124 A 2/71. sírban, melyben a lábakkal ellátott, ülő helyzetű, női alakot ábrázoló edény előkerült, felnőtt (férfi?) csontvázát tárták fel. 125 Az aszódi kartöredékek telepleletek, pontosabb leletösszefuggéseiket nem ismerjük. 126 A leletkörülmények taglalása során meg kell említeni az aszódi 205. kisleány sírjában talált madártestű, emberlábú edényt is. 27 A Bustehrad-i edénytöredék esetében feltételezhető, hogy kultikus gödörből került felszínre. 128 A kelet-magyarországi arcos urnák, ember alakú edények és szobrok esetében csak néhány esetben ismertek a leletkörülmények. A füzesabonyi arcos edény esetében Kalicz Nándor és Makkay János figyelemreméltónak tartják, hogy a töredékek olyan gödörben voltak, melyből semmilyen más lelet nem került elő. 129 Szegvár-Tűzkövesen házak ledöngölt agyagpadlóján feküdtek az antropomorf ábrázolások. 130 Ház maradványai közül került elő az I. és II. kökénydombi Vénusz is. 131 A svodíni típusú ember alakú edényeket elsősorban a temetkezési rítusban használták a lengyeli kultúra keleti csoportjában, a tiszai kultúra nagy antropomorf szobrainak viszont a házakban („szentélyekben") gyakorolt kultikus tevékenység során lehetett szerepe. Amint láttuk, a lengyeli kultúra tárgyalt antropomorf edényei a legtöbb esetben gyermektemetkezések mellékletei voltak. De a zoomorf ábrázolások is többnyire sírleletként kerültek elő, amint azt a Mórágytűzkődombi 43. leánygyermek sírban talált zoomorf „agyagmécses", 132 az 59. fiatal nő sírjába mellékelt, állatfej alakú applikációkkal díszített edény, 133 az eredetileg kétfejű santovkai példány 13 és a zengővárkonyi 214. sír állat alakú edénye 135 is bizonyítja a Sopot kultúra Bicskén feltárt 1974/1. férfisírjával együtt, melyben ugyancsak állatfej alakú applikációk voltak az egyik edény oldalán. 136 A későbbi rézkori fejlődés időszakából megemlítendők a Tiszapolgár-Basatanyán feltárt 87. és 89. bodrogkeresztúri sírok, melyekben a 20-22. éves életkorú női csontvázak mellett zoomorf fogóval ellátott fedőket is találtak. 137 Az említett temetkezések többnyire nemcsak az antropo- vagy zoomorf ábrázolásaikkal tűnnek ki a többi közül, hanem egyéb mellékleteik sokrétűségével és gazdagságával és/vagy a sírok szokatlan formájával vagy a csontvázak különleges (a többitől eltérő) helyzetével is. A bicskei sírban pl. az edényeken kívül egy ritkán előforduló lelet, agancsfejsze is, illetve több száz kagylóból és kőgyöngyből álló öv is előfordult. 138 Az említett zengővárkonyi 214. sírban hiányzott a koponya, az állat alakú edény ennek helyén feküdt, s még egy agyarcsüngő pár tartozik a sír különleges tárgyai közé egy csiszolókővel együtt. 139 Az ember- vagy állat alakú edényekkel, mécsesekkel, idolokkal eltemetett gyermeksírok, melyek többnyire más mellékletekben, viseleti és eszközleletekben is kiemelkednek a többi közül, több, a neolitikum szociálarchaeológiai problémáival kapcsolatos kérdést is felvetnek, melyeket már többször tárgyaltunk 140 és 124 U.o. 125 U.o. 126 KALICZ 1998, 105. 27 KALICZ 1998, 61, 75. kép 128 LICKA- BARES 1979, 133. 129 KALICZ - MAKKAY 1973, 15, Abb. 9.4, Taf. 11.2. 130 CSALOG 1973, 20, Abb. 10, Taf. 17-19; KOREK 1987, 17-19. 131 BANNER 1959, 10, 19. 132 ZALAI-GAÁL 1994, 4. kép 1 .a-b. 133 ZALAI-GAÁL 1998, Abb. 3.1-2. 134 PAVÚK 1981, 64. képi. 135 DOMBAY 1960, 218, Taf. 60.1 és Taf. 110.1.a-b. 136 MAKKAY 1975a. 137 BOGNÁR-KUTZIÁN 1963, 161-165, Taf. 84.1a, Taf. 89.1a, Taf. 89.2a. 138 MAKKAY 1975a. 139 DOMBAY 1960, 96. 140 ZALAI-GAÁL 1988, 1996. 18
