Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

K. Németh András: A somolyi templomrom

szelvény DK-i sarkában megtaláltuk a 2. szelvényben feltárt szentélyfal folytatását, amely 0,5 m kihagyással Ny felé keskenyebb és sekélyebben alapozott, hat téglasor magasan megmaradt falban folytatódott. A szelvény ENy-i sarkában habarcsos, törött, újra felhasznált téglákból rakott három téglasor vastagságú, kb. 1 m 2-es járószintet tártunk fel, amely valószínűleg a 16-17. században, az épület részleges pusztulása után készülhetett. Érdekessége, hogy épen maradt É-i és Ny-i síkja mellett nem találtunk falat, amelyhez az egyenes vonalban rakott szintet igazíthatták volna. A téglafelület D-i és K-i része megsemmisült, de a metszetfalak tanúsága szerint nem kapcsolódott a sekélyen rakott téglafalhoz. A templomtorony közelében, attól K-re a hajó belsejében nyitott szelvénnyel az épület Ny-i karzatát K-i oldalról tartó pillért vagy pilléreket illetve azok alapozását kerestük, de kb. 1,5 m mélységig, tehát jóval a feltételezett középkori járószint alatt nem bukkantunk rájuk; az újkori bolygatás mindent megsemmisített. Boltozásra utaló bordákat nem találtunk, mégis feltételezhetjük a szentély boltozott voltát; a hajó biztosan síkmennyezetes volt a torony K-i oldalán látható gerendafészkek tanúsága szerint. A templom tájolása ÉK-DNy 75°, ami nem szokatlan, hiszen pl. a mai Pest megye 83 ismert középkori templomának több, mint a fele, 52 is ÉK-DNy tájolású. 49 A templombelsőt négyzet és ennek átlója mentén kettévágott háromszög alakú padlótéglákkal burkolták, ám a nagy mértékű újkori bolygatás miatt ezekből egyet sem találtunk eredeti helyén, járószintet nem lehetett megfigyelni. A téglák oldalai lefelé szűkülnek, a felfelé eső járófelület mérete: 26 x 21 x 5 cm; kisebb felületű részüket fektették habarcsba. Előkerült egy padlótégla-töredék kutyamancs lenyomatával is. A 2. és 3. szelvényben a meszelt vakolatdarabok mellett több, változatos, élénk színű festett vakolatdarabot is gyűjtöttünk, amelyek egykor a szentély belsejét díszíthették. Több darab került elő fehér­piros-bordó festésű csíkok töredékeivel, de előfordult rózsaszín-világosbarna-piros és világosbarna alapon piros csík is. A 4. szelvényben több rossz minőségű, barnás színű, kerek, ún. „köldökös" ablaküvegszem töredékét találtuk. Az egyetlen szegélytöredék alapján kiszerkeszthető ablakszemátmérő 10 cm. Az üveg nagyobb mértékű felhasználása a 15. században következett be, a visegrádi palota kerek ablakszemei is mind ekkor készültek; 50 Somogy falu templomának bizonyos ablakait is ebben az évszázadban üvegezhették be. Egy idős regölyi adatközlő elmondása szerint a toronyból nyíló Ny-i bejárat D-i részén az 1940-es években kőből készült keresztelőmedence feküdt a földön. A Ny-i hajófal D-i részén ma is látható egy ovális alakú, az 1963-as felújítás során befalazott kiomlás a középkori falon, valószínűleg innen szakadhatott ki a csupán elmondásból ismert tárgy. Az előkerült leletek közül említést érdemel még a szentély DK-i részén kívül előkerült, 1,6 cm átmérőjű, nyílása felett körbefutó vonallal díszített rézgyűszű. Temefó Sírleírások: 51 l.sír: A szentélytől É-ra. A 2. szelvény É-i metszetfala alá nyúlik. Felnőtt férfi váza. Jobb alkarja és lába esett csak a szelvénybe, sípcsontja és szárkapocscsontja törött. Sm: 110 cm. Tájolás: Ny-K -35°. 2.sír: A szentély záródásától É-ra. A váz a koponyától K-re a 2. szelvény K-i metszetfala alá nyúlik. Felnőtt nő koponyája, mellette más vázhoz tartozó szórványcsontok. A koponya teteje - szabályosságából következtethetően valószínűleg vágás miatt - hiányzik, a felső állkapocs fogai közvetlenül az orr alól nőttek. Lelet: 1 db koporsószeg. Ssz: 35 cm. Sm: 95-112 cm. Tájolás: Ny-K -28°. 3.sír: A szentélyzáródástól É-ra. A 2. szelvény É-i metszetfala által vágott sír. Idős nő váza. Csak agykoponyája, alsó állkapcsa és jobb combcsontja maradt meg. A sírban illetve rajta 3 tégla volt. Sm: 125-145 cm. Tájolás: Ny-K -20°. 49 TARI 2000, 224. 50 MESTER 1997, 10, 19. 51 A leírásokban a sírok tájolásánál megadott + jel a NY-K tengelytől É, a - jel pedig a (mégis) D felé mért eltérést jelöli. A sírleírásoknál nem tértünk ki a sírfoltokra, mert ezeket nem lehetett megfigyelni. Minden vázat háton fekvő, nyújtott helyzetben találtunk, ezért ezt sem írtuk le minden esetben. Amelyik leírásban nem szerepel sírszélesség vagy vázhossz, ott ezek az adatok nem voltak mérhetők. Az általános bolygatottság miatt csak a bolygatatlan állapotot jeleztük külön. A sírleírásokban szereplő rövidítések: Sm = sírmélység, Ssz = sírszélesség, Vh = vázhossz. 160

Next

/
Thumbnails
Contents