Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

K. Németh András: Javított helynévmutató és néhány topográfiai megjegyzés Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt című könyvéhez

néven Hódos-puszta. Ma Kajdacstól K-re Hangosi-szigetet találunk, tehát nem lehetetlen, hogy nem sárszentlőrinci, hanem kajdacsi területen feküdt Hódos, a Sárvíz egyik védett szigetén. Lak elhelyezkedéséről elfogadható Csánki nézete, amely szerint a Sárvíz mentén, a Sárpilis és Bátaszék közötti vidéken feküdt.

32 Ravaszd neve tévesen került a 108. regesztába, mert a falu az ismert források szerint sohasem volt a fehérvári kereszteseké,

33 a sokszor említett Varasddal ellentétben;

34 ha a regeszta olvasata helyes, akkor a szó első és második mássalhangzóját (Warasd-Rawasd) felcserélte az oklevél írója. Szentgyörgy esetében nem biztos, hogy a Bodrog megyei településről van szó (202. reg.); lehet a mai Dunaszentgyörgy is, hiszen a 202. regesztában felsorolt települések között Dunaszentgyörgyhöz hasonlóan a Duna jobb partján fekvő helyeket is találunk, másrészt pedig (Duna)Szentgyörgy Tolnához hasonlóan a fehérvári préposté volt,

35 tehát a dunaszentgyörgyi jobbágyok is számba jöhetnek a fehérvári prépostnak károkat okozó környékbeliek között. Szentmiklós és Székely, a 100. oklevélben a Bocskaiak birtokaként 1438-ban együtt említett két falu Dalmand körül fekhetett, 1420-ban Szentmiklós egyik utcája a Dalmanduta nevet viselte;

36 Dalmandtól D-re kb. 5 km-re van ma Kis- és Nagykonda puszta, amelyek a Kondaként, Kondaszentmiklósként is említett egykori Szentmiklós falu nevét őrizték meg.

37 A másik Szentmiklós papja a szekszárdi apátság hiteleshelyi munkájában kiküldöttként részt vett, amiből Szakály Ferenc az apátság itteni birtoklására következtetett.

38 A Szekszárd határában fekvő Palánkon található Szentmiklós-dűlő minden bizonnyal e Szekszárd közeli, a 212. regesztában is szereplő, a szekszárdi apát(ság) Szentmiklós nevű birtokának emlékét tartotta fenn,

39 tehát nem azonos a 100. regesztában szereplő, korábban tárgyalt, hasonló nevű községgel. A mondottak miatt a mutatóban tehát két, különböző Szentmiklóst tüntettem fel. Szerdahely, - mely a 182. regesztában szerepel - nem azonos a Bonyhádtól É-ra (középkori nevén Fülöpma Bonyhádszerdahely),

40 sem a Kajdacs körül fekvő, sem a mutatóban Murga vidékére helyezett Szerdahellyel. Az oklevélben remetéknek mondott pálosok a Péterfalvának is nevezett Somogy megyei Kaposszerdahely kolostorának lakói voltak, amelyet Szent László tiszteletére 1335-ben a Dersfiek alapítottak. Az elpusztult települést Csánki Szenna környékére lokalizálta,

41 nemrég azonban Timár Péter pontosan azonosította a kolostor helyét a szintén Somogy megyei Gálosfa határában, a kistótvárosi elágazásnál, a Surján patakon átívelő új híd és a nagy ívű útkanyar építésekor, a völgy keleti oldalán, a meglevő régi híddal pontosan szemben.

42 Szék Bátaszékkel azonos. Bizonyítja ezt, hogy a 187. regeszta szerint a Sárvíz átfolyt rajta, délebbre Bátánál ömlött a Dunába.

43 Székely nem lehet azonos Nagyszékellyel, amely ekkortájt Püspökszékely néven

44 a pécsi püspöké

45 és nem a Bocskaiaké (vagy Bocskáké) volt; azonos a 100. regesztában (Konda)Szentmiklóssal együtt említett faluval, amely a Dalmand és Dombóvár közti vidékén fekhetett. 30 GAÁL - KŐHEGYI 1977, III. 319. 31 TMFN 41/127. 32 CSÁNKI 1897, III. 439 szerint is a Sárvíz mentén, a Sárpilis és Bátaszék közötti vidéken feküdt. 33 CSÁNKI 1897, III. 447, 465. 34 CSÁNKI 1897, III. 412, 465. 35 CSÁNKI 1897, III. 451,467. 36 HAZAI 371. "CSÁNKI 1897,111.436. 38 SZAKÁLY 1968, 43. 39 CSORBA 1972, 61. 40 CSÁNKI 1897,111.452. 41 CSÁNKI 1894,11.647. 42 TIMÁR 1996, 73-74. 43 Ld. pl.: TENK 1936, 9 és melléklete: Böhm Ferenc Sárvíz-szabályozási térképe 1783-ból; CSORBA 1972, 50; SÜMEGI 1997, 102-103. 44 CSÁNKI 1897,111.450. 45 CSÁNKI 1897,111.473. 146