Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

K. Németh András: Javított helynévmutató és néhány topográfiai megjegyzés Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt című könyvéhez

összegyűjtése a teljes kötet átlapozását igényli. A mondottak miatt új helynévmutatót készítettem a könyvhöz, amely valószínűleg szintén nem hibátlan. Csak a valóban helyszínként szereplő településeket vettem fel, a vármegyei tisztikarhoz tartozó emberek és egyéb szereplők (birtokosok, jobbágyok stb.) nevében előforduló helyneveket nem; a közigazgatásban szereplő nemeseknek ugyanis külön névmutatója készült. Csupán azoknak a helyeknek az elhelyezését adtam meg, amelyeknél az eredeti mutató adataihoz képest bizonyítottan más, pontosabb lokalizálásra jutottam. Néhány esetben beillesztettem a mutatóba az eredetiben nem szereplő, a tematikus keresés szempontjából mégis fontos adatot (pl. apátok, plébánosok, várnagyok, említései; természeti környezetre utaló adatok: erdő, folyók, határrészek, szőlőhegyek; stb). Szeretném, ha munkám hozzájárulhatna a korán elhunyt nagyszerű tudós könyvének hatékonyabb kiaknázásához, a pontosítások pedig a középkori Tolna megye településállományának minél alaposabb megismerését szolgálnák. Megjegyzések a lokalizálásokhoz Almás a Tolna megyei több, Almás nevű település közül az volt, amelyről a 64. regeszta hatalmaskodó, Almási Doma nevű személye is nevét kaphatta. A falu egyik része 1410-ben az övé, a másik Csánki szerint a Kanizsai családé, helyesen Kanizsai János esztergomi érseké volt.

4 A helységet még Csánki lokalizálta elég tágan, Regöly és Kölesd vidékére, ám a defterek alapján helye Kistormás és Kalaznó közé szűkíthető.

5 Arany ma puszta Vaskúttól DK-re, Bács-Kiskun megyében.

6 Aszuágyot Csánki helyesen Ózsákpusztával azonosította,

7 a középkori falu határán ma Szekszárd és Decs osztozik; a település valószínűleg inkább szekszárdi részen fekszik.

8 Ábrahám nem Dombóvártól DK-re, hanem tőle E-ra feküdt. Az oklevelekben is szereplő, a 18. század első felében még tekintélyes maradványokkal rendelkező, Magyarországon legutoljára alapított ciszterci monostor helye ma a város területén, a Vörössugár út 51-59. számú házak kertjében található.

9 Bathe nem a mai Bátával, hanem a ma Somogy megyében található Batéval azonos; eltérő, de különkülön következetes középkori írásmódjuk és más-más birtokosuk is erre utal. Csánki ugyanarra a kiadott oklevélre hivatkozva azonosítja Bathe falut Batéval, mint amelynek alapján a 104. regeszta is készült.

10 Berencs helyét Weidlein János határozta meg a teveli Öreg-templom-dűlőben földrajzi nevek alapján,

11 határának nagyobb részén Tevel, a kisebben pedig Hőgyész osztozik napjainkban.

12 Béles lokalizálása a mutatóban („Kakasa

1 és Kölesd körüF) igen tág. Gyakran szerepel okleveleinkben a valószínűleg igen közeli Hódossal együtt; egy 1342/43-as adat alapján a Sárrété közelében (iuxta Saarrete)

13

, tehát a Sárvíz mentén kereshető Béles is, Kölesd É-i, Sárszentlőrinc D-i, esetleg - amennyiben a folyó másik partján feküdt - Kajdacs Ny-i határában. Az uzdi (sárszentlőrinci) határ D-i részén található Pusztatemplomdűlő Pesty idején még látható maradványait („közel a' sárviz parthoz egy kerekdet dombon fekszik

1

^ esetleg a belesi templom helyével azonosíthatjuk.

15 Bisne nevű települést Csánki nem ismer, földrajzi névben sem maradt fenn. A 198. regeszta szerint Kazsok környékén kellett feküdnie, mert Bisnéről Kazsokra vittek fát a jobbágyok. A térképre pillantva kiderül, hogy Büssü ma is Kazsok D-i szomszédja; a regesztában szereplő bisnei birtokos családot, a Bocskaiakat pedig 1449-ben „bősői" előnévvel említik,

16 ez pedig egyértelműen Büssü névalakja, tehát Bisnét Büssüvel kell azonosítanunk. 4 CSÁNKI 1897,111.414. 5 DÁVID 1982, 113. 6

GYÖRFFY1963,1.706. 7 CSÁNKI 1897, III. 413. 8 Szekszárd: TMFN 99/443, Decs: TMFN 100/125, 145. 9 SZŐKE 1996, 39. 10 CSÁNKI 1897, III. 462. Csánki Bokodi keresztneveként tévesen Istvánt szerepeltet. 11 WEIDLEIN 1934, 616 (térkép), 620; TMFN 62/55. 12 VÁRNAGY 1990, 207-208. 13 CSÁNKI 1897,111.417. 14 GAÁL - KŐHEGYI 1977, III. 320. 15 CSORBA 1970, 63 a Sárvíz mentén Borjádtól Nagydorogig (pontosabb megjelölés nélkül) 16 középkori lelőhelyet fedezett fel. Kettőnél a templomhelyet is azonosította, az egyiket Uzdhoz vagy feltételesen Hódoshoz kapcsolta. Lévén, hogy Béles és Hódos egymáshoz közel voltak, nem lehetetlen, hogy Béles oklevélből ismert templomát találta meg. 16 CSÁNKI 1894,11. 144