Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Zalai Gaál István: A györei neolitikus antropomorf edény

Néhány töredéken átfúrás figyelhető meg. így pl. a mucsfai 2.9 kéztöredéket a „tenyér részen" középen fúrták át, a Lengyel-tóki 2.7. kartöredéket a kézfejnél szúrták át keresztben is és hosszában is. Többszörös átfúrások nyomai láthatók a mucsfai 2.10. és az aszódi 1. példányok esetében is. Mindez alátámaszthatja Kalicz Nándor feltételezését, hogy ezeket az edényeket felfüggesztett helyzetben (is) használhatták.

34 A lengyeli kultúra délkelet-dunántúli csoportjából még több olyan töredék ismert, mely ember alakú edényekhez tartozhatott. Wosinsky Mór a lengyeli sáncon feltárt egy 2,5 m átmérőjű, kb. 3 m mélységű kerek gödröt („tűzhelyet") is, melyben három, 30-50 cm vastagságú hamuréteg feküdt egymáson. Ebből az objektumból került elő egy vörös színű, 11 cm hosszú agyagláb, mely Wosinsky szerint nem annyira idolnak, hanem inkább „egy edénynek képezte talpát".

35 Ez a láb valószínűleg egy, a Svodínban feltárt 2/71. sír edényéhez hasonló kerámia része lehetett, de a térdfelületen nem található meg az „edényszerű" bemélyedés. A gödörből a nagyszámú silex- obszidián- és csonteszközön, kőfejsze töredéken, cserepeken és állatcsontokon kívül egy vörös festésű spirális mintákkal díszített kisméretű csőtalp is előkerült,

36 melynek tipológiai jellegei relatívkronológiai szempontból fontosak. Wosinsky leírása alapján nem kizárt, hogy ez az objektum áldozati gödör volt. Hasonló agyaglábakat Zengővárkonyból is ismerünk,

37 de az említett Tolna megyei lelőhelyekről is több ilyen felszíni lelet került a szekszárdi múzeum gyűjteményébe.

38 Egy edényszerűen, üregesen megformált, zsámolyon ülő emberi alak töredéke ásatási rétegben került elő Zengővárkonyban,

39

de töredékes volta miatt nem ismert az ábrázolás neme. Antropomorf ábrázolás része lehetett egy Zomba-Paradicsompusztáról származó tárgy, ahol 1937-ben „tíz-tizenöt zsugorítva eltemetett csontvázat" ástak ki. ° „Egyszerű tál volt-e ez, ... vagy valamilyen más alak, azt magából a töredékből megállapítani nem lehet. A talprész szokatlan kiképzéséről mindössze annyit sejthetünk, hogy darabunk nem tartozhatott valamilyen mindennapi edényalakhoz"'.

41 A tárgyat, melyből két lapos és széles talprész és a felsőrész maradt meg, az alföldi későneolitikum ember alakú edényeivel hozta összefüggésbe Csalog József.

42 Sem ennek, sem a többi paradicsompusztai kerámia leletnek nem ismerjük közelebbi leletkörülményeit. A kevés számú példány alapján nem végezhető el behatóbb tipológiai rendszerezés, és azt is figyelembe kell venni, hogy sem az egészben megmaradt ember alakú edények, sem a töredékek között nincs két olyan tárgy, mely minden vonásában megegyezne egymással. Ugyanakkor szembetűnő a svodíni típusba tartozó edények azonos testfelépítése és szerkezete, sok közös formai jellege, ami sok töredék esetében is megfigyelhető jelenség a lengyeli kultúra keleti elterjedési területén, bizonyítva azt a feltevést, hogy ezt a tárgytípust a lengyeli kultúra egész keleti elterjedési területén ugyanarra a kultikus célra használhatták a korai fokozat idején. 5. A LENGYELI KULTÚRA ANTROPOMORF EDÉNYEINEK PÁRHUZAMAI 5.1. Ember alakú edények az előázsiai és délkelet-európai neolitikum ban A délkelet-európai koraneolitikummal kapcsolatba hozható legkorábbi antropomorf edényeket a kisázsiai Hacilar I-ből ismerjük. Az egyik közismert példányon a hasi részen fekvő karokat plasztikusan ábrázolták, még nem különülnek el az edény testétől. A festett vonalmintákkal borított henger alakú nyakon beszurkálással jelezték a szemet, és az orrot is plasztikusan formálták meg. Egy másik hacilari ábrázolással, egy kettős testű edénnyel kapcsolatban bizonytalan, hogy antropomorf ábrázolásról van-e szó, „hordoz-e szimbolikus jelentést".

45 34 KALICZ 1985, 73. 35 WOSINSKY 1885-1890,

1, 10, 12., 10. kép 84; 1888-1891,

1, Taf. 12.65. 36 WOSINSKY 1885-189,14. kép 138.a-b; 1888-1891, Taf. 11.51.a-b. 37 DOMBAY 1960, Taf. 90.1-3. j8 Wosinsky Mór Múzeum Régészeti Gyűjteménye, lelt. szám: 0/99.2.1-6. 39 DOMBAY 1960, Taf. 88.1.a-b; ZALAI-GAÁL 1996, 60. 40 CSALOG 1943, 130, 19. kép 1; ZALAI-GAÁL 1979-1980, 12-13. 41 CSALOG 1943, 131. 42 CSALOG 1943, 131. 43 ZALAI-GAÁL 1979-1980, 12-13, 3. kép 3-5, 4. kép 1-6, 5. kép 1-9. 44 MELLAART 1970; 1975,118, Fig. 69, Fig. 249, 525, 45 YAKAR 1991, 322, Fig. 155. 13