Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Ódor János Gábor: 9–10. századi leletek a bölcskei Dunamederből

Kengyel (2. kép 2. ) Trapéz alakú, enyhén aszimmetrikus, rossz állagú vas kengyel. A feltehetően kerek fülének felső része hiányzik. A trapéz alakban, enyhén aszimmetrikusan szétágazó szárak és a hármas bordázatú, ívelt talpaló találkozásánál a külső oldalon lekopott szögletes dudor található. A szár átmetszete ovális. Magasság: 18,4 cm, szélesség: 12,7 cm, talpszélesség: 3,9 cm, szíjnyílás hossza: 1,3 cm. A trapéz alakú kengyeleket Kovács László 1986-ban megjelent tanulmányaiban dolgozta fel, amelyekben 91 példányt gyűjtött össze. A kengyel típus jellegzetességei a nyakkal elválasztott fül, körte alakú szárforma trapéz alakúvá alakítása, a szárak és a talpaló találkozási helyét hangsúlyozó dudor (ami varég/normann hatásnak tekinthető) és a széles, alján hármas bordázatú talpaló.

10 Ezen jellegzetességek mindegyike a bölcskei kengyelen is megtalálhatók, bár a trapéz alak felső része, a válla, az átlagosnál keskenyebb és a szára is kissé ívelt. Hasonlóan keskeny a válla a bölcskei kengyel legközelebbi párhuzamának, amelyet Erdély keleti szélén találtak, Eresztevény-Zádogostető (Eresteghin, ROM) lelőhelyen.

11 A jellegzetes formától való kisebb eltérések ellenére úgy vélem, hogy ezek a kengyelek is a trapéz alakúak közé tartoznak. A trapéz alakú kengyeles sírok egyéb kísérőleletei alapján ezt a kengyelfajtát a 10. század második felében, de leginkább a 970-es évektől használhatták.

12 Tolna megyében a bölcskei kengyelen kívül Pincehelyről ismert még egy trapéz alakú kengyelpár (2. kép 34.), amelynek szárai tausírozottak.

13 A pontosabban nem ismert lelőhelyről származó, szórvány négy kengyel közül az egyik pár trapéz alakú, a másik pár lemezzé kalapált szárú, körte alakú.

14 A Magyar Nemzeti Múzeumba jutott kengyelek előkerülési módja ismeretlen. A tárgyak a 10. század második felére keltezhetőek.

15 Bölcske határából további 10. századi leletek a községtől 2 km-re található Andráspusztáról ismertek. Nagy László hagyatékából avar leletekkel összekeverve honfoglalás kori tárgyak jutottak a szekszárdi múzeumba: kettő aranyozott ezüst kerek veret, négy szálból sodrott bronz hurkos-kampós végű nyakperec, kerek átmetszetű nyitott, hegyesedő végű bronz karperec, bronz pántgyürű.

16 A Bölcskéről származó, Magyar Nemzeti Múzeumba jutott és korábban honfoglalás korinak tartott két fejsze

17 leltárkönyvi rajzuk alapján nyélvédösek.

18 Koruk bizonytalan.

19 0 1 2 KOVÁCS 1986, 204-223.; KOVÁCS 1986a, 112-113. 3 KOVÁCS 1986a, 111. KOVÁCS 1986, 208: Abb. 5/9.; 209. KOVÁCS 1986, 213: Abb. 8/7-8, 215. 4 FEHÉR - ÉRY - KRALOVÁNSZKY 1962, 62. No. 824.; KOVÁCS 1986a, 109. 11. kép/13-14. 5 ODOR 1999, 159. 6 ODOR 1999, 153. 7 FEHÉR - ÉRY - KRALOVÁNSZKY 1962, 25. No. 101. Leltári számuk: MNM Fegyvertár 12./1906.1-2. 8 ODOR 1999, 153. 9 A rajzokat Csiszér Antal készítette. Köszönettel tartozom Kovács Lászlónak lektori véleményéért. 138