Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Beszédes József: Újabb római kori kőemlékek Paks-Dunakömlődről

került elő 1993-ban, a lussoniumi táborban Visy Zsolt irányításával végzett feltáráson.

41 A castellum déli kaputornyai közötti útszakaszon lelt mérföldkő megmaradt utolsó soraiban 68 mille passus olvasható és az ásató szerint feltételezhetően a 3. század első felében készítették. Dunakömlődre másodlagos felhasználás során került, amit egyrészt mérföldadata, másrészt a kőemlék alsó felületén kiképzett, valószínűleg fagerenda befogadására szolgáló csaplyuk bizonyít.

42 A castellumban talált mérföldkövet és a jelen tanulmányban tárgyalt milliariumot vizsgálva joggal merülhet fel összetartozásuk kérdése. Az összetartozást látszik igazolni lelőhelyeik közelsége, valamint az , hogy míg az egyikről hiányzik a távolságadat megjelölése, addig a másikon csak ez szerepel. A két kőemléktöredék első pillantásra kínálkozó összekapcsolásának azonban ellentmondanak a különböző átmérőadatok és eltérő anyaguk. Az sem mellékes érv, hogy az erődben talált mérföldkövön nem látszódnak korábbi felirat nyomai. A fentiekben ismertetett oltárkő révén bepillantást nyertünk Paks rómaikori lakottságának, illetve a kövek elhurcolásának problematikájába. Philippus Arabs új mérföldköve további adalékot nyújt a limes Tolna megyei szakaszának korabeli útjavítási munkálataihoz. 41 VISY 1994, 5.; VISY 2000, 86 A 68 mille passus kb. 98 km-n közelébe lokalizálható a kőemlék eredeti felállítási helye. VISY 1994, 5. 42 A 68 mille passus kb. 98 km-nek felel meg. E távolságadat alapján a Dunakömlődtől mintegy 9 km-rel északra lévő Gyürüs-völgy 117