Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Beszédes József: Újabb római kori kőemlékek Paks-Dunakömlődről

Philippus Arabsnak eddig mintegy kéttucatnyi mérföldköve ismert a pannóniai tartományokból.

26 Ezek földrajzi eloszlása feltűnő egyenlőtlenséget mutat; egy vösendorfi

27 és egy klosterneuburgi

28 példány kivételével mindegyik Inferior területén került elő, ezenbelül is különösen a limesút mentén jelentkeznek. Ez a tény arra utal, hogy ebben az esetben nem csupán propagandisztikus szerepe volt a mérföldkövek felállításának, hanem konkrét útjavítási munkálatok is kapcsolódtak hozzájuk az említett területen.

29 Több Philippus-kori mérföldkövön az út- ill. hídjavítás tényét fel is tüntették a feliraton.

30 Ugyanerre a következtetésre jutunk, ha megvizsgáljuk a korszak történeti viszonyait. A Közép- és Al-Dunánál a 3. század 30-as, 40-es éveiben a gótok és az általuk szorongatott törzsek mozgásának következtében feszült helyzet alakult ki a határok mentén.

31 Maximinus Thrax 236/37-ben a szabad dákok és szarmaták ellen folytatott harcokat,

32 246-ban pedig Philippus Arabs vezetett személyesen hadjáratot a Daciába betörő karpok ellen.

33 A helyzet komolyságát jelzi, hogy 247-ben Ti Claudius Marinus Pacatianus irányításával az illyricumi provinciák (vagy legalábbis Pannónia Inferior és Moesia Superior) haderejét közös főparancsnokság alá vonták.

34 Ehhez hasonló, több provinciát érintő katonai adminisztratív intézkedéseket csak kivételesen súlyos időszakokban alkalmaztak.

35 Ugyan a 240-es években konkrét harcokról nem tudunk Pannónia Inferior határai mentén, az itteni csapatoknak (vagy legalábbis vexillatioinak) Duna menti harcokban való részvétele azonban bizonyítottnak vehető a Gordiana és a Philippiana kitüntető csapatjelzők alapján.

36 A tartósan fennálló háborús helyzet, a csapatok gyors mozgathatóságának igénye indokolttá tette a limesút folyamatos karbantartását. Joggal tekinthetjük tehát a Philippus Arabs uralkodása alatt felállított inferiori mérföldköveket - a nyilván meglévő propagandisztikus szerepükön túl - a limesút tényleges karbantartását, javítását megörökítő emlékeknek.

37 Paks környékéről a Dunaszentgyörgy melletti Püspökhalomról ismerünk még Philippus Arabs idejéből mérföldkövet.

38 Az alján töredékes mérföldkő a limesút mentén állt és feltételezhetően a 79. római mérföldet mutatta. Feliratozásában kissé eltér az új paksi mérföldkőtől, de felállításának ideje megegyezik vele. A császárkor más időszakából több mérföldkő is ismeretes Paks és Dunakömlőd területéről. A 18. század végén került elő a paksi Duna-mederből, egy Aquincumtól 73 mille passusra felállított, Severus Alexander idejéből való mérföldkő.

39 Ugyancsak Severus Alexander alatt állították föl a dunakömlődi Bottyán-sáncon talált milliariumot, amelyen valószínűleg szintén 73 római mérföld szerepelt.

40 További mérföldkőtöredék 26 B. Lőrincz, Die lateinische Epigraphik in Pannonién. Die Zeit von Septimius Severus bis Constantinus I., in: XI Congresso Internazionale di Epigráfia Greca e Latina, Roma, 18-24 settembre 1997(Roma 1999) Atti II., 442.- Philippus Arabs mérföldkövei a pannóniai tartományokból: CIL III 3717; 3718; 4626; 4627 (=11334) 4631; 4634; 4648; 5753; 10619; 10620; 10627; 10640; 10654 (=3641); 11326; 11328; 11329; 11336; 11337; 14354/6; SOPRONI 1970, 95.-; SOPRONI 1970, 96.-; VÁGÓ 1959, 73.-; Járdányi-Paulovics I., Palimpsestus feliratú és festett mérföldkövek Intercisából. ArchÉrt 76, 1949, 56.-; Fitz J., Őrtornyok Intercisa és Annamatia között. ArchÉrt 82, 1955, 71.-;T. Szőnyi E., Adatok a Brigetio-Savaria út nyomvonalához. Arrabona 35/12, 1996, 10127 WEBER 1968-71, 142. Nr.20 (=CIL III 4648) 28 WEBER 1968-71, 133. Nr. 11 (=CIL III 5753) 29 A mérföldkőállítás céljának, jelentésének problematikájához az irodalmat lásd: Lőrincz B., Mérföldkövek, in: Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990, 118. 30 Pl.: CIL III 11326 (Ószőny): vias vetustate conlapsas cum pontibus restituerunt; CIL III 4626, 4627 (mindkettő Süttőről): vias et pontes vetustate conlapsas restituerunt. 31 A barbár népek mozgásáról összefoglalóan: A. Alföldi, Die Bewegungen der dakischen und germanischen Völker am Pontus, an der Donau und am Rhein, in: Studien zur Geschichte der Weltkriese des 3. Jahrhunderts nach Christus. Darmstadt 1967, 312.32 FITZ 1990, 44.; MÓCSY 1974, 202.33 FITZ 1990, 44. ; MÓCSY 1974, 203. A karpok elleni hadjárathoz bővebben: S. Soproni, Castellum Carporum. FolArch 15, 1963, 49.- ; 34 Zosimos, I, 21, 2.; MOCSY 1974, 204. 35 Pl. 118-ban a szarmata-roxolán háború idején, amikor Q. Március Turbot bízták meg Pannónia Inferior és Dacia együttes igazgatásával. 36 A kitüntető jelzőkhöz az irodalmat lásd: FITZ 1990, 44. 12. és 13.j. 37 Ugyanígy: VÁGÓ 1959, 74. 38 VÁGÓ 1959, 73. 39 CIL III 3731; WOSINSKY 1896, 673.40 V. Daróczy Z., Lussoniumi római út és egy ismeretlen mertföldjelző. ArchÉrt 16, 1896, 431.- (a 432. oldalon a paksi Dunamederből előkerült, jelenleg a Nemzeti Múzeumban őrzött mérföldkő távolságadata hibásan van feltüntetve. Helyesen: M P LXXIII. Lásd ehhez az előző jegyzetpont irodalmát). 116