Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Bertók Gábor: Adalékok a Dél-Dunántúl római kori településtörténetéhez: Iovia lokalizációja
A Felsőleperd közelében, az egykori gölösi malom mellett található nagy kiterjedésű római kori lelőhelyről 4 először Fröhlich Róbert tudósított 1890-ben 5 . Bár személyesen nem járta be, Fröhlichet szó szerint idézve Wosinsky Mór 6 is rámutatott a lelőhely fontoságára, mely mind kiterjedésével, mind az ott található épületmaradványok sűrűségével kiemelkedik a környék római kori települései közül. A leírás alapján a nyugat-tolnai területen kiterjedését tekintve az eddig ismert lelőhelyek közül csak az alsóhetényi erődhöz hasonlítható. Graf András 7 vetette fel először annak lehetőségét, hogy a tárgyalt lelőhely azonos lehet Az Itineraria Antonini és a Notitia Dignitatum Iovia 8 nevű helységével. Soproni Sándor és Barkóczi László 1966-ban járt a lelőhelyen. Soproni megállapítása szerint itt egy polgári település állhatott, melyet az akkor rendelkezésre álló adatok alapján nem vélt azonosíthatónak a már idézett források Ioviájával. 9 Horváth Árpád is említi a lelőhelyet Szakcsról szóló monográfiájában. 10 Ezt követően Tóth Endre saját terepbejárása 11 alapján említi a kutatás által addig méltatlanul elhanyagolt lelőhelyet. (Erre a jelentésre később visszatérek). Terepbejárási eredményeit röviden összegezte az Alsóhetény-pusztai erőd feltárásáról írt hosszabb cikkében 12 . Itt ő is felvetette azt a lehetőséget, hogy a felsőleperdi település esetleg Ioviával lehetne azonos, azonban erős érveket talált amellett is, hogy az alsóhetényi erőd és a mellette feltételezett település lenne a Sopianae és Brigetio közötti úton fekvő Iovia, melynek lehetséges katonai, település- és egyháztörténeti jelentőségére Soproni Sándor alsóhetényi kutatásait 13 folytatva világított rá. E rövid kutatástörténeti bevezető után részletesen is ismertetem a lelőhelyet ábrázoló légifelvételeket 74 (3-6. kép) és mindazt, ami a lelőhelyről eddig tudható. Ezen információk és az itt publikált fotók együttesen segítséget nyújthatnak a település jellegének, a római kori településhálózatban betöltött szerepének tisztázásához. Először tehát rátérek a légifelvételeken látható régészeti nyomok elemzésére. Mint Fröhlich saját tapasztalatai és a helyiek elmondása alapján írja, a lelőhely területe 40 holdnyi (kb. 24 ha). Ennél nagyobb területet, 400x800 m-t, azaz 32 hektárt ad meg Tóth Endre. 13 A légifelvételeken jelentkező, biztosan a római településhez köthető objektumok ennél kisebb, kb. 400x500 m-es területen láthatók. Ennek fő oka azonban minden bizonnyal az, hogy a terület nagy részén a felvételek keletkezésének idején kukorica volt, amely kevéssé jól reagál a betemetett régészeti jelenségekre. (Egyes lineáris nyomok mindezek ellenére a kukoricában is követhetők.) Ennek kapcsán légifelvételekről általánosságban annyit kell megjegyeznem, hogy mindkét, már fent említett sorozat nyáron készült, június második felében, azonban eltérő talajnedvességi viszonyok között. Bár az 1996-es nyár első fele sem volt különösebben nedves időszak, a 2000-es kifejezetten aszályosnak mondható. Ennek megfelelően az épületnyomok az 1996-os felvételeken a még éretlen gabonában tehát többnyire sárgás (fekete-fehérben világos) színük miatt látszanak. Ennek oka az, hogy a növényzet a régészeti objektumok fölötti köves, törmelékes talajban alacsonyabbra nő és hamarabb megsárgul, mint a környezete („negative cropmark"). A 2000-es felvételeken is ez figyelhető meg, de a gabona érésének egy későbbi szakaszában, amikor már az egész mező sárga színű és a jelenségek jórészt az alacsonyabb növényzet okozta árnyékok alapján rajzolódnak ki. Azt, tehát, hogy zömmel falazott objektumokkal van dolgunk, nem csak az alaprajzi formák, hanem a növényzet-elváltozások milyensége alapján is nyilvánvaló. 16 Ennek megfelelően a 4 A 34-333 sz. l:10.000-es méretarányú EOV vetületű térképen található a lelőhely. 5 FRÖHLICH 1890, 234-236. 6 WOSINSKY 1896/11. 702; 1896/11, 772-773. 7 GRAF 1936, 120. 8 ItAnt 264, 7-8: „Item a Sopianas Bregetione m. p. CXS: Iovia XXXII m. p. ..." és ND Occ. XXXIII, 61: Tribunus cohortis, Iouia 9 SOPRONI 1978, 141. 20. jegyzet 10 HORVÁTH 1969, 21-23. 11 TÓTH 1979, 3. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Tóth Endrének, hogy terepbejárási jelentésébe betekinteni engedett. 12 TÓTH 1988 13 SOPRONI 1974, SOPRONI 1975, SOPRONI 1978, 138-142. 14 Terjedelmi okokból itt csak néhány felvétel kerül közlésre, azonban a MTA Régészeti Intézetének Adattárában és a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének Légifotótárában a többi felvétel is megtekinthető. A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténrti és Régészeti Tanszéke birtokában lévő felvétel (3. kép) közlési jogáért ezúton szeretnék köszönetet mondani. 15 TÓTH 1979, 3. 16 Vö. WILSON 1982 55. 30b ábra 102
