Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

K. Németh András: A somolyi templomrom

K. Németh András A somolyi templomrom Bevezetés, topográfiai kérdések Regöly határában, a 65-ös főút Tamási és Szakály közti szakaszától K-re kb. 400 m-re, a Somolyi-patak bal oldalán áll a középkori pécsi püspökség regölyi főesperességének egyetlen ránk maradt templomromja. (/. kép 1.) A patakba ÉNy felől egy kb. 300 m hosszú, időszakos ér folyik, „félszigetté" alakítva a középkori Somogy falunak helyet adó, 154,8 m tengerszint feletti magasságú dombot. (7. kép 2.) A templommaradványt Csonka torony, Török templom, Rác templom, Várrom, környékét Somó, Somol, Somoly néven ismerik, a régészeti irodalomban pedig Somoly, Somolyi templomrom néven ismert. A helyi szájhagyomány szerint aranyhintó van itt elásva,

1 ennek köszönhető a rom legalább száz éve történő folyamatos bolygatása is. A középkori Somogy falu neve a 'som' főnévből -gy képző hozzáillesztésével alakult ki; somban gazdag területre utal. A 17. században feltűnő Somoly név a középkori elnevezésből végződéscserével alakult ki,

2 valószínűleg az ebben az időben megjelenő rác lakossággal. Csánki a falut Somogy és Somogyi néven is említi,

3 pedig valószínű, hogy a Somogi írásmódban szereplő -i betű csupán az -y hangot helyettesíti, tehát ebben az esetben is Somogy lehetett az ejtési mód. Mivel a templomrom könnyű megközelíthetősége miatt jól ismert a környéken, történetéről ellenben csupán közhelyek élnek, a falura és templomára vonatkozó források összegyűjtése mellett szükségesnek érzem a korábbi történeti irodalomban felmerült, Somollyal kapcsolatos tévedések helyreigazítását is. Hőké Lajos Tolna megye műemlékeiről 1872-ben a Műemlékek Országos Bizottságához írt beszámolójában vitatta, hogy a regölyi határban álló templomrom a somolyi templom maradványa lenne, „holott a hajdani regöli archidiaconus templom romja, mely a többi romok elpusztulásával még egyedül áir\

A Hőké állításának tévességét igazolja, hogy a középkori Regöly részben a mai település helyén feküdt, plébániatemplomát - amelyet korábban esetleg főesperesi templomként is használhattak - 1993-95-ben G. Vizi Márta kutatta.

5 Nem lehetetlen, hogy valóban létezett a regölyi elöljáróság által 1864-ben Pesty Frigyes számára leírt egyház is, amellyel még biztosabban azonosíthatnánk az egykori főesperességi templomot: „Epületei közül egyedül egy kéttornyú templom említetik, mely 1715

lk év körül lerontatván, anyagából a mostani regölyi templom épült. " A pápai tizedjegyzék 1333. évi adatát, amely szerint Sonoh község Ducleus nevű papja is szerepel az adófizetők között,

7 Papp István volt tamási esperes-plébános Somogyra vonatkoztatta helytörténeti munkájában.

8 Az eltorzított településnevet okozhatta az összeírok külföldi volta, ám ez nem elég indok az azonosítás megcáfolására. Komolyabb érv, hogy az említett névalak csupán egyszer szerepel a jegyzékben, pedig a regölyi főesperesség területéről öt összeírás is fennmaradt. Sonoh után környékbeli falvak állnak a listán, előtte azonban nem; valószínű, hogy valamelyik másik püspökség összeírásához tartozik. A tizedjegyzékben említett templomok nagy része még az Árpád-korban épülhetett, Somolyon viszont nem találtunk a ma is látható gótikus építkezést megelőző periódust, ezért Papp István feltevését nem fogadjuk el. Timár György a romot tévesen az egykori Szentlőrinc falu templomával azonosította a pápai tizedjegyzéket feldolgozó munkájában,

9 pedig korábban a romot ő is Somoly templomának tartotta. A templomrom körül fekvő település Szentlőrinc faluval való azonosításának ellentmond a mai Kistavapuszta körül fekvő, elpusztult középkori Taba falu 1357. évi határjáró oklevele, amelyből kiderül, 'TMFN 1981, 133: 22/336. 2 KISS 1988, II. 487-488. (Somogyvár, Somolyi - patak) 3 CSÁNKI 1897,448. 4 HŐKÉ 1872 5 HAVASSY - G. VIZI megjelenés alatt 6 GAÁL - KŐHEGYI 1977, 297. 7 MonVat 1/1,245. 8 PAPP é. n. 185. 9 TIMÁR 1999, 308-309. 10 TIMÁR 1990,90. 155