Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Bölcske–Vörösgyar bronzkori tell település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

6.2. Finomkonglomerátum: 135 (80.538.119.) sz. minta 6.3. Homokkő: 7 (80.553.18.), 30 (80.598.84.), 124 (80.535.107.), 152 (80.543.109.), *163 (80.548.164.), 175 (80.553.17.), 177 (80.552.62.), 178 (80.553.16.), 182 (80.550.116.) sz. minta 6.4. Mészkő: *29 (80.598.88.) sz. minta 6.5. Kvarcit: 4 (80.517.3.), 31 (80.598.85.), 136 (80.538.114.) sz. minta 7. Öntőminta (1 db minta, 1 -féle genetikai kőzettípus) 7.1. Homokkő: 19 (80.516.190.) sz. minta 8. Kaparó (1 db minta, 1 -féle genetikai kőzettípus) 8.1. Homokkő: 210 (80.591.82.) sz. minta 9. Amulett (1 db minta, 1 -féle genetikai kőzettípus) 9.1. Homokkő: 2 (80.580.1.) sz. minta 10. Egyéb, ismeretlen funkciójú kőeszközök (3 db minta, 2-féle genetikai kőzettípus) 10.1. Homokkő: *20 (80.535.104.) sz. minta 10.2. Kvarcit: 183 (80.550.117.), 187 (80.552.61.) sz. minta (2. táblázat: Bölcske-Vörösgyír bronzkori teli csiszolt kőeszközeinek kőzettani beosztása) A kőeszközök anyagának feltételezhető származási helyei Az eddigiekben lefolytatott előzetes és tájékozódó petrográfíai elemzések alapján a vizsgált eszközanyagban kimutathatók a Kelet-alpi - Nyugat-magyarországi térségben előforduló szerpentinesedett ultrabázitok megjelenése. A gabbró feltehetően importból származik, eredetének felderítése további elemzéseket igényel. Az andezitek többnyire enyhén bontott és részben hidratált harmadidőszaki amfibolandezitek, amfibolos hiperszténandezitek, amelyekhez hasonló típusok mind a Visegrádi-hegységből már kimutatott lelőhelyekről, részben pedig Mecsek környéki miocén feltárásokból származhatnak. A jól kristályosodott, káliföldpátban dús biotitgránit nagy valószínűséggel a Mórágyi-rög környezetéből származhat. A homokkö-finomkonglomerátum összletben alapvetően permi vöröshomokkő jelenik meg, nagy valószínűséggel Ny-mecseki lelőhelyekből származtathatók. Ugyanebben a kőzetcsoportban azonban megjelennek olyan kovás kötésű apró szemű konglomerátumok is, amelyek összetételük és cementációs jellegük alapján hasonlóságot mutatnak mind az É-dunántúli hárshegyi homokkövekkel, mind pedig egyes miocén konglomerátumokkal. Azonosító vizsgálatuk folyamatban van. A homokkövek csoportjában néhány példányban olyan alkotók mutathatók ki, amelyek egyaránt tartalmaznak gránitos térszínről, azok metamorf szegélyövéből és egyéb kristályos palákból származó fragmentumokat, továbbá fiatal vulkáni tevékenységből eredő idiomorf ásványszemcséket egyaránt. A karbonátos cementációjú törmelékes üledékek, bioklasztos üledékek, valamint a mészkő fáciestani azonosító elemzése több irányú párhuzamosítást tesz lehetővé, így nem lezárt. A fentiek alapján előzetesen megállapítható, hogy a vizsgált eszközanyag egy jelentős része a Mecsek és a Mórágyi-rög térségéből származik, kisebb hányada a Dunazug hegycsoportból kerülhetett Bölcskére, 2 példány esetében valószínűsíthető a kelet-alpi eredet és néhány, részletesebb feldolgozás alatt álló eszköz esetében lehetséges egy, az eddigiektől eltérő irányú import (pl. D-Erdély, Szerb-Macedon masszívum). 87