Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig

FÜGGELÉK 1. József nádor (1776-1847) Osztrák főherceg, II. Lipót császár fia, 1796-tól Magyarország nádora. JÓZSEF NÁDOR PORTRÉJA 1829. Pesky József (1795-1862) A kép nem került be a múzeum gyűjteményébe, valószínűleg 1945-ben megsemmisült. 2. Sztankovánszky Imre (1798-1873) Tolna vármegye főispánja Kajdacsi földbirtokos, a reformkorban Tolna vármegye főjegyzője, majd 1862-1873 között főispánja volt. A./ SZTANKOVÁNSZKY IMRE KÉPMÁSA 1873 Ismeretlen festő. B/ SZTANKOVÁNSZKY IMRE KÉPMÁSA 1900 Stetka Gyula (1855-1925). Stetka tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1880 után a Benczúr mesteriskola tagja, majd tanársegédje volt. Oltárképei, zsáner- és arcképei a Benczúr-iskola stílusában készültek. A képek a múzeum gyűjteményébe nem kerültek be, 1945-ben valószínűleg megsemmisültek. 3. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Államférfi, hadvezér, Erdély és Magyarország fejedelme RÁKÓCZI FERENC ARCKÉPE 1907. Mányoki után Müller drezdai festő A kép nem került a múzeum gyűjteménybe, létezéséről és a vármegyének adományozásáról csak a Tolnavármegye tudósított 1907-ben. 4. Széchenyi István (1791-1860) Politikus SZÉCHENYI ISTVÁN KÉPE Ismeretlen XIX. századi festő A kép a múzeum gyűjteményébe nem került, 1945-ben valószínűleg megsemmisült. 5. Bezerédj Pál (1840-1918) Fölbirtokos, az MTA tiszteletbeli tagja, a magyarországi selyemtenyésztés megszervezője, 1899ben megalapította az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget. Tolnán selyemgyárat alapított 1898ban. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. BEZERÉDJ PÁL ARCKÉPE 1912 Paczka Ferenc A kép a felismerhetetlenségig megrongálódott 1945ben, a múzeum gyűjteményébe nem került be. 445