Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Bondár Mária: A badeni kultúra újabb és „elfelejtett” idoljai
vucedoli idoltöredék korábbi, mint V. Nëmejcová-Pavúková szlovákiai idoljai. 1 Az egykori viselet rekonstrukcióját M. Miliéevic munkájában találtuk meg 61 (2.kép 5c). 1984-ben Cheben publikált három újabb idoltöredéket Bírta (Bény) lelőhelyről. Az egyik kissé elhegyesedő, bütyökszerüen kialakított láb töredéke (7.kép 4.). 62 Két töredék az idol törzséből származik, egyikük kettős keresztszalaggal díszített (5.kép 3.), 63 a másikon a hasrészen van vízszintesen bekarcolt, vonalkázott díszítés (7. kép 3.). M Különböző vonalkákkal díszített idol alsó részének maradványát találta meg Bialeková és Nëmej cová-Pavúková Dolny Piai (Alsópél) lelőhelyen (7.kép 10.). 65 . Tezak-Gregl 1988-ban Vucedolon végzett ásatása során látott napvilágot két újabb, nagy méretű, keresztszalagos badeni idol. 66 Legutóbb Vincáról közölt egy újabb, gazdagon díszített idoltöredéket N. Tasié (4.kép l.). 67 I. Németi Berea (Bére) lelőhelyről publikált egy, a Kovács gyűjteményből származó fejnélküli idoltöredéket (7.kép 5.). 68 A magyarországi badeni idolok száma is növekedett az elmúlt években: Káposztásmegyeren, Endrődi A. ásatásán került elő egy nagy méretű, keresztszalagos női idol töredéke (5.kép 19). 69 Jelen cikk szerzője a Sarkadkeresztúrról (2.kép 2.), 10 a dunakanyari leletmentések során végzett Pilismarót-szobi révi ásatáson feltárt töredékekkel (2.kép 3-4.) és a Tolna megyei Aparhanton előkerült idolmaradványokkal (l.kép 1-2.) gyarapíthatja e sort. A békés megyei Sarkadkeresztúron terepbejáráson talált darabról anyaga alapján, valamint a stíluskritika és tipológia segítségével lehetett eldönteni, hogy a badeni kultúra korai szakaszába sorolható torzóról van szó (2.kép 2.). 71 Az idol publikációja megjelenés alatt áll, 72 ezért itt csak a végső következtetésekre térek ki. Véleményem szerint a sarkadkeresztúri idol korábbi, mint a badeni kultúra ismert szobrocskái. Kalicz N. legújabb kutatási eredményeinek köszönhetően a badeni kultúra korai időszakába tartozó Cernavoda III-Boleráz szakaszból leválaszthatóvá vált egy egységesnek tűnő horizont, az ún. protoboleráz, 73 amely tartalmazza a Cernavoda III jellemzőket is, de megtalálhatók benne a későbbi jellegzetes bolerázi elemek is. 74 A badeni kultúra idoljainak közvetlen előképei, ahogy ezt V. Némejcová-Pavúková kimutatta, a Cernavoda III. kultúrában már megvannak. A kutatás jelenlegi álláspontja szerint az idolok a bolerázi időszaktól a klasszikus badeni kultúráig követhetők nyomon a leletanyagban. Véleményem szerint a sarkadkeresztúri idol ennél korábbi időszak, a bolerázi csoportot közvetlenül megelőző protobolerázi horizontnak a tárgyi emléke. Egyetlen igazán jó analógiája a vincai idol (2.kép 1.), amely nem cserélhető fejű, de keresztszalag díszítése kétségtelenné teszi badeni keltezését. Pilismarót-szobi révnél, a Bős-nagymarosi vízlépcső építését megelőzően a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végeztek leletmentést. A közel 500 gödörből álló badeni településen két idol töredéke is előkerült. 75 Az egyik egy női idol jobb vallanak maradványa 76 (2.kép 4.), a másik az idol baloldali vállrészét őrizte meg számunkra 77 (2.kép 3.). A 178. objektumban az idollal együtt előkerült gazdag leletanyagban megtalálhatók a belső oldalukon kannelúrával 60 TEZAK-GREGL 1983-1984,45. 61 MILICEVIC 1984, T. 1. la-b,Abb. 1. 62 CHEBEN 1984, Obr. 1.2. "CHEBEN 1984, Obr. 1. 1. 64 CHEBEN 1984, Obr. 1.3. 65 BIALEKOVÁ-NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 16. 11. 66 TEZAK-GREGL 1988, 14-15. o. 67 TASIC 1995, Fig. 2., TASIC 1995a, Fig. 2. 7. 68 NÉMETI 1997, Fig. 2. Kalicz N. összefoglaló tanulmányában említett egy idolt Berea lelőhelyről (KALICZ 1981, 240). Sajnos, a rendelkezésre álló információkból nem derül ki, csak valószínűsíthető, hogy Kalicz N. a Németi által publikált idolról tudott korábban. 69 ENDRŐDI 1988, 3-4. kép 70 BONDAR 1998a., Ezúton is köszönetet mondok Szatmári Imrének az idol átengedésért. 71 Barnás színű, kopott felületű, lekerekített háromszög alakú lapos idol töredéke. Feje hiányzik, nyaka ívelt, vállai lekerekített háromszögcsúcsok. Elülső oldalán bekarcolt, eltérő irányú, kissé ívelt, vonalkázott díszítés van. E bekarcolások nem érik el a vállat, egy képzeletbeli vonalnál megállnak, jelezve, hogy az eredeti viselet a mellen redözött, a vállon és a háton sima volt. Nyaka alatt egy mélyebb bekarcolás nyoma látható, amelynek felülete erősen lekopott, ezért nem értelmezhető, milyen szerepe volt a díszítésben. Hátoldala díszítetlen. Alsó része letörött, így nem tudjuk, álló vagy ülő helyzetű ábrázolás volt, esetleg valamilyen talapzathoz eiősítették hozzá. M.: 5,5 x 5 cm. A békéscsabai Munkácsy M. Múzeumban van, leltározatlan. 72 BONDÁR 1998a. 73 KALICZ 1991, 375, 380, KALICZ 1993, 329. 74 A témával részletesen foglalkoztam egy tanulmány rézkori fejezetében (BONDAR 1998). 75 A település anyagát a szerző dolgozza fel, amelyért ezúton is köszönetet mondok néhai Korek Józsefnek, Kemenczei Tibornak és Kovács Tibornak. 76 A 178. objektumból került elő. Szürkés színű, lapos idol töredéke, a letörött jobb mell helyével. M: 3,8 x 4,0 cm. Ltsz.: MNM. 88. 1.582. 77 A 429. objektumból került elő. Szürkés színű, nagy méretű lapos idol töredéke a cserélhető fej vájatának helyével és a bal mellel. M: 3,9 x 5,4 cm. Ltsz. MNM. 89.1.700.: 42
