Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig

a homlok domború boltozatát. A fej felépítése bizonyos erőt és férfiasságot fejez ki, melynek az elmélázó tekintet, a bőr finom árnyékokkal és fényfoltokkal mintázott felülete lágyít meg."

86 Ürményi portréját B. Bakay egyúttal a Kammermayer Károly portré előtanulmányának nevezi. Ennek a portrénak a jellemzése: „A nemes felfogású arcot az erősebb megvilágítás még jobban kidomborítja és egyszerű feketeségben hagyja meg a ruhát, a lágyan hátra hullámzó haj, a dús bajusz és a hegyes álszakáll a megjelenésének spanyolos előkelőséget kölcsönöz."

81 A festő ugyanezeket az eszközöket használta Ürményi József háromnegyed-alakos portréjánál is. Határozott kiállás, jól megvilágított arc, egyszerű dísztelen fekete ruha, melynek feketeségét csak még jobban kiemeli az aranyozott öv, a mentekötő lánc és a díszkard csillogása. A bal keze csípőre téve, kesztyűs kezében a másik levetett kesztyűt markolja, a jobb keze pedig a mellette álló asztalkán lévő süveget fogja. A spanyolos előkelőség jellemzi az alakot Györgyi ezen a portréján is. A következő portré Sztankovánszky Imre főispáné. 1861-ben az alispán, Bartal György javaslatára „a Megyei Bizottmány felkérni óhajtotta [a főispánt], miszerint aczképét lefestetni engedvén - annak a Megye tanácskozási termében hajdani barátai és elv rokonai körébe leendő elhelyezését jóváhagyni szíveskedjék..."

88 Majd 1870-ben is indítványozták elkészítését,

89 de végül csak 1873-ban Szatnkovánszky Imre halála után készült el a kép. A február 5-én tartott közgyűlésen „Simon Rudolf bizottsági tag emelt szót, indítványozván, hogy Bartal György bizottsági tag úr felkéressék, hogy a megye érdemkoszorúzott veterán vezérének arczképét, a fennállott megyei bizottmány határozatához képest a gyűlésterembe való felfüggesztés végett, mielőbb szerezné meg. "

90 A május 7-én tartott közgyűlésen Bartal György „felállott és a babérfüzérekkel ékített arcképre mutatva " emlékbeszédet tartott Szatnkovánszky Imréről.

91 Az iratokból kitűnik az is, hogy a festményért 153. frt-ot fizettek ki.

92 A festő nevét sajnos nem említették meg. Meglepő, hogy 1900-ban, a kép elkészülte után majd harminc évvel Sztankovánszky János egy másik portrét ajándékozott a megyének, melyről tudósított a Tolnavármegye c. lap is: „ Vármegyénk nagy emlékű főispánjának Sztankovánszky Imrének Stetka Gyula hírneves művészünk által festett arcképét ajándékozta a megyeház díszterme részére a boldogult fia Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, kajdacsi nagybirtokos. A kitűnően sikerült, művészi kivitelű képet a tegnap tartott közgyűlésen mutatta be vármegyénk alispánja, ki egyúttal kegyeletes szavakkal emlékezett meg egykori főispánunk kiváló érdemeiről."

93 Elképzelhető, hogy az 1873-ban festett kép csak mellkép volt, mint Bezerédj vagy Bartal György portréja, hiszen egymás mellé kerültek a gyülésterem falán. Ezért a szerényebb festményt egy reprezentatívabb térdképre cserélték ki. Az 1940-ben készült megyeházi fotókon egy igen díszes keretű térdképet láthatunk, de csak motívumai kivehetőek, a férfi jobbját csípőre teszi, baljában irattekercset tart.

94 Sajnos egyik festmény sem került a múzeum gyűjteményébe. A térdkép valószínűleg megsemmisült 1945-ben, a másikról sincs adatunk. A sors furcsa fintora, hogy a nagy, díszes keret azonban megmaradt. Bartal György arcképének

95 elkészítéséről 1875-ben hozott határozatot a közgyűlés. „Bartal György arczképe emlékének megörökítéséül megszereztetvén ifjú korában mesterei, férfi korában pedig benső barátai Bezerédj István és Sztankovánszky Imre kegyelettel őrzött képmásai mellé a tanácskozási teremben felfüggesztessék."

96 Majd 1876. augusztus 2. közgyűlésen helyezték el a festményt a gyűlésteremben, méltató beszédet Vizsolyi Gusztáv mondott Bartal György felett.

97 A kép festőjének nevét feledés borítja, de a festmény színvonala nem is ad rá okot, hogy leleplezzük.

98 Világos háttér előtt, jobbra forduló férfi félalakja aki barna prémszegélyes fekete mentét és dolmányt visel, bal kezével az övet fogja. Deák Ferenc arcképnek elkészítésére már 1868-ban javaslat született. Pécsy József prépost, tolnai plébános, aki nem tudott személyesen részt venni a megyei közgyűlésen levélben 5 ft felajánlást tett a Deák-kép elkészítésére.

99 „Tudomásomra jutván, azonban azon lelkes, bölcs és ezerek szivébe tiszta örömet cseppegtető indítvány, mely is köztetszéssel elfogadtatott, hogy hazánk nagy fia, korunk bölcse az önzéstelen hazaszeretetben páratlan, a' bölcs Solon 86 B. BAKAY 1938,59. 87 Uo. 88 TMÖL Alispáni i. 621/1861. 89 TMÖL Alispáni i. 4013/1870. Deák Ferenc arcképnek megfestetésével együtt. 90 TMÖL Alispáni i. 3299/1873. 91 TMÖL Alispáni i. 3365/1873. A Tolnamegyei Közlöny hírt ad róla 1873. május 14. számában. 92 TMÖL Alispáni i. 3299/1873. 93 Tolnavármegye 1900. ápr. 8. 3. o. 94 WMM Történeti Fotónegatív Gy. 6936. 95 WMM Képzöm. Gy. Ismeretlen 20. századi magyar festő: Díszmagyaros férfi képmása 96 TMÖL Alispáni i. 2317/1875. 97 TMÖL Alispáni i. 104/1876. 98 Bartal Györgyről egy másik, Kegyes József által 1881-ben festett kifejez), karakteres portré is található a gyűjteményünkben. WMM Képzőm. Gy. ltsz: 56.222. 99 TMÖL Alispáni i. Pécsy József levele az alispánnak. 1868. május 9-én 422