Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Bondár Mária: A badeni kultúra újabb és „elfelejtett” idoljai
Bondár Mária A badeni kultúra újabb és „elfelejtett" idoljai 1995-ben Aparhant-Felső legelő nevű lelőhelyen Odor János rövid leletmentést végzett. 1 Ásatási jelentésében megemlítette, hogy ugyanitt rézkori idol is előkerült. Érdeklődő levelemre válaszul felhozta Budapestre a szóban forgó darabot, amely egy cserélhető fejű, lapos badeni idol töredéke volt. A szobortöredéket - Odor János leletmentését megelőzően - Csiszér Antal, aparhanti magángyüjtő találta. Ezt követően meglátogattam Csiszér Antalt, aki lehetővé tette számomra, hogy az általa eddig gyűjtött badeni leleteket feldolgozzam. Csiszér Antal leletanyagát átnézve egy másik idoltöredékre is rábukkantam. 2 *** Odor János leletmentésének helyszínén (l.kép 3.) talált darab világosbarna, helyenként szürkés színű lapos idol jobb felső testének maradványa, vállán a cserélhető fej számára kialakított függőleges vájat mellett két bekarcolt vonalkával van díszítve. Magassága 7 cm, szélessége 5,6 cm, a vájat hossza 4 cm (l.kép 2.). Analógiáit Szolnokról, 3 Tökölről, 4 Berearól 5 és Salacearól 6 ismerjük. A töredék méretei alapján nagyobb idolra kell gondolnunk. A fej számára kialakított vájat azt sugallja, hogy nagy méretű vagy nehéz fejet illeszthettek a lyukba, amelynek biztonságos megtartásához 4 cm hosszú vájat kellett. A közölt idoloknál az esetek többségében nincs profilrajz vagy részletes leírás, így nem tudjuk, mekkora vájatok vannak a többi idolnál. A kevés profil alapján 7 annyit állapíthatunk meg, hogy a fejtartó vájat a melleket szimbolizáló két pici bütyök magasságáig vagy alig az alá mélyül. A másik aparhanti töredék a községtől Ny-ra, a hanti részen került elő. A lelőhelyen kevés bolerázi és nagyobb mennyiségű késő badeni kerámiát gyűjtött Csiszér Antal. Az idoltöredék kisebb méretű, szürke színű, lapos szobrocska jobb felső testének töredéke. Méretei: 4,2 x 4,5 cm (l.kép 1.). Legközelebbi analógiáját Cernavodáról ismerjük. 8 E két idoltöredék további adattal járul hozzá a badeni kultúra idolinventáriumához, olyan területről, ahonnan a badeni kultúra számos lelőhelyét ismeri a kutatás, idol azonban még nem került elő ezt megelőzően. *** A badeni kultúra hitvilágát tükröző emberábrázolások sokrétűek, mennyiségi és művészi kivitel szempontjából is figyelemre méltóak. Az ismert idolok, a női alakot mintázó ún. gynékomorf amforák és az ember alakú urnák fejlett hiedelemvilágot és szigorú rituálét sejtetnek. Az elmúlt évtizedekben e késő rézkori kultúra számos emberábrázolása vált publikussá, amelyek közül az ún. fejnélküli (Kopflosen, headless) idolok a legismertebbek. Anyaggyűjtésem során olyan idolokkal is találkoztam, amelyekről az utóbbi húsz évben kissé megfeledkezett a kutatás. Jelen tanulmányban a badeni kultúra újabban előkerült cserélhető fejű idoljait és az időközben háttérbe szorult, más típusú badeni szobrocskákat dolgoztam fel. 9 A badeni kultúra első idoljai érdekes módon sokáig nem kerültek a kutatás érdeklődési körébe. Az első lapos idolt Vincaról 10 és Vucedolról ismerjük. 11 Vasié a vincai teli leleteinek katalógusában 2,1 m mélységből közölte egy idoltöredék fényképét (2.kép 1.). Az agyagfigura keresztben eltört teste maradt ránk, amely két egymással szembefordított, lekerekített csúcsú háromszögből áll. Mindkét oldalán bekarcolt keresztszalag díszítés van, vállán a ruharedőzetet jelző, ugyancsak bekarcolt vonalkák díszítik. Feje letörött, csak a nyak indításából következtethetünk meglétére. A Vucedolról származó agyagszobrocska töredékének (2.kép 5a-b.) csak a leírását adta Schmidt, 1 ODOR 1997. 2 Ezúton mondok köszönetet Odor Jánosnak és Csiszér Antalnak a jelen cikkben feldolgozott idoltöredékek közlési jogának átengedéséért és a későbbi feldolgozásokhoz nyújtott segítségükért is. 3 KALICZ1981,Abb. 6. 4. 4 KALICZ 1981, Abb. 4. 3, Abb. 5. 1, Abb. 6. 1. 5 NÉMETI 1997, Fig. 2. 6 ORDENTLICH 1967, Abb. 1.1, KALICZ 1981, Abb. 9. 7. 7 NÉMETI 1997, Fig. 2, KALICZ 1981, Abb. 4. 1-3, Abb. 5. 1-4, Abb. 6. 2, Abb. 7. 2, Abb. 8. 2, TASIC 1995, PI. 19. 7. 8 BERCIU 1964, Fig. 7. 5, KALICZ 1981, Abb. 8. 4. 9 A cikknek ez a része németül is megjelenik az Acta Archaeologica 2000. évi kötetében. 10 VASIC 1936, 3. köt. 96. o. Abb 480. 11 SCHMIDT 1945, Taf. 29. 1 a-b. 39
