Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Kovács Sándor: A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben

Kedves testvérem, hozzátok is szólok, Szívem melegével búcsúszót mondok. Ne feledjétek el hü testvéreteket Ki ezután is híven szeret benneteket. Ti jó barátnőim, kedves rokonaim, Ti se feledjétek hálatelt szavaim. Vár reám a mátkám, megyek közületek, Csak annyit mondok én, hogy Isten veletek. Kedves Násznagy uram vegye hát kalapját, Vezesse mátkájához a keresztlányát. E búcsúszavak után nem lehet más hátra, Induljunk mindnyájan az Isten házába. xxxxx Tisztelt vendég sereg, kedves rokonaink, Mondanom kell immár búcsúzó szavaink. Búcsúszavat mondunk pedig nem búcsúzunk, Csak az életnek rögös útjára indulunk. Új út áll előttünk tele reménységgel, Az élet zivatara talán nem fújja ezt széjjel. Kedves szüleinknek köszönetet mondunk, Hogy féltő szeretettel viselték a gondunk. Nagyanyák élete még hosszúra nyúljon, Dédunoka tőlük esküvőn búcsúzzon. Kedves keresztszülők, testvérek itt vannak mellettünk, Továbbra is kérjük fogják még a kezünk. Nagynénik, nagybácsik és többi rokonok, Az új úton járókra legyen még gondotok. Minden rendű, rangú jószívű szomszédink, Kik úgy szerettetek lelki barátaink, Kérünk benneteket, hogy el ne felejtsetek, Egész éltetekben boldogok legyetek. Elindulunk bátran, felemeljük fejünk, Bízva bízunk benne, hogy boldog lesz életünk. Kedves násznagy urak vegyék kalapjukat, Kísérjük esküre a boldog ifjakat.

116 A búcsúzás után a szülők megáldották gyermeküket: „Eregy lánykánk Istennek híreévee, teérüjj vissza Istennek kezeéree. Egész élet sorsa ebben a pár szóban: vidd magaddal áldásunkat, hozzad vissza veled együtt, hogyha nem szeretnek"."

7 116 Idézett rigmusaink - ha azokat külön nem jelöltük - Gergely János hagyatékából származnak, melyek saját tulajdonomban vannak. Ezek a rigmusok kétfélék: a búcsúztatók az „igaziak", egyéni ízt tartalmaznak, a vacsora alatt elhangzók: elmélkedés a házasságról, étel-, italbeköszönék azonban már a színpadi célú lakodalmas támasztotta igényekhez igazítottak. - Gergely János (1915-1992) Sárpilisi középparaszti család sarja. A Sárpilisi Népi Együttes mindenese, technikai ügyeinek intéaaje volt. Kivette részét azonban a néphagyományok, népdalok gyűjtéséből is. Ő lett a sárpilisi csoport lakodalmi kikéröje, vőfélye, később a Sárközi Lakodalmas rendezvénysorozat örökös vőfélye. Kunszabó Ferenc írja róla Sárköz című könyvében: „három évvel ezelőtt (1969-ben) kezdett verselni, s ma (1972-ben) a Sárközi Népi Együttesnekő a rigmusírója, rigmusmondója, ö írja a Sárközi Napok beköszöntőjét, de verssel köszönti március tizenötödikét.." 117 KOVÁCH 1901/b. 394