Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta: Ásványvizes palackok Tolna megyéből
megtudnom, hogy a 19. század utolsó évtizedében a már szeméttel feltöltött helyiséget istállóként használták. 31 1 db palack 32 a várkastély keleti oldalán ásott 34. árokban 33 lévő csatornaboltozat tetején feltárt szemétbetöltésből került elő. A csatorna a már említett F.16. helyiségből induló víz(?)elvezető. Kora az F.16. helyiségnek az említett csatornával összefüggő funkciójának keletkezésével esik egybe, ezt azonban a funkció ismerete nélkül pontosan nem tudjuk meghatározni. 34 Feltételezhetjük, hogy a várkastély magtárrá alakítása során képeztek ki ott valamilyen, a magtári tevékenységgel összefüggő feladathoz egy megfelelő helyiséget. Ezt feltételezve az 1700-as évek legvége, az 1800-as évek kezdete lehet a keletkezés kora. így a 34. árokban lévő szemétbetöltést is erre az időszakra tehetjük. 35 3-3 db lelet származik Váraljáról, 36 Aparhantról, 37 2-2 Tamásiból, 38 Kölesdről, 39 l-l Mőcsényből, 40 Dunaföldvárról, 41 Bonyhádról, 42 Győréből, 43 és Tevéiről, 44 két tárgynak pedig nem ismerem a származási helyét. 45 Ezeknek a leleteknek a lelőhelyéből egyelőre természetesen semmiféle következtetést nem lehet levonni, hiszen nem szisztematikus gyűjtés eredményeképpen rendelkezem velük, tulajdonképpen véletlenszerűen összekerült tárgyakról van szó. 46 A Néprajzi Gyűjteményben lévő tárgyakról nem készült pontos meghatározás, az egyéb gyűjtésből származó anyagok koráról sem tudok általánosságokon kívül egyebet. Az R.l. (12.kép 2.), G.I. (12.kép 1; 24. kép 1.), G.2. (12.kép 3; 24. kép 2) és a WMM R.Gy.: 67.1.95. (9.kép 1; 25.kép 3.) palackok préseltek, a többit korongon készítették. Az oldalon megfigyelhetőek a korongolásnyomok, a spirálisan felfelé húzódó agyagsáv. (Lásd az edényfotókat: ló.kép - 25.kép) A töredékeken belül is megfigyelhetőek a korongolás vízszintes nyomai. (17.kép 1, 3-4.) A fenéken pedig a korongról történt levágást észlelhetjük. (26.kép 2.) A 25 tárgy közül 4 magasságát töredékességük miatt nem lehet meghatározni. A korongolt palackok magassága egy nyúlánk példány (WMM N.Gy.: 73.29.3. M.: 24,7 cm-10.kép 4; 22.kép 1-2.) kivételével 21,1 és 23,8 cm között változik. Az R.l. (12.kép 2.) palack magassága 25 cm, a G.I. (12.kép 1; 24.kép 1.) palacké 28,3 cm. Az S.2. (13.kép 2; 25.kép 4.) edényé pedig 42 cm. A fenékátmérők 7,1 és 8,2 cm között változnak. Ezek a palackok feltehetőleg a 19. század legelejétől megjelenő kisebb méretű palackok 47 csoportjába tartoznak. Mérésem szerint űrtartalmuk 0,7 liter. A 34.1.80. (8.kép 3; 18.kép 2-4.) palack fenékátmérője az előzőeknél kissé nagyobb, 8,5 cm, és a fenékrésze még enyhébben megvastagított, mint a többié. Többi jellemzője (száj, fül) alapján is egy teljesen más, korai csoportba tartozik. Az R.l. (12.kép 2.) palacknak szintén nagy, 8,8 cm a fenékátmérője, a G.l-é (12.kép 1; 24.kép 1.) 8,5 cm. Ezek űrtartalmuk szerint is nagyobbak, a többi jellemzőjük alapján a legkésőbbi csoportba tartoznak. Az S.2. (13.kép 2; 25.kép 4.) edény fenékátmérője 18 cm, de ezt a tárgyat teljesen külön kell kezelnünk a többitől teljesen eltérő volta miatt. A szájátmérők is egységesnek tűnnek a 2-2,4 cm közötti mérettel (4 tárgynak ezt a méretét nem ismerjük). Ennél a jellemzőnél is a 34.1.80. (8.kép 3; 18.kép 2-4.) számú (3 cm), és az R.l. (12.kép 2.) számú tárgy (3 cm) különbözik a többitől. Az S.2. (13.kép 2; 25.kép 4.) edény szájátmérője 6 cm. 31 A Simon Károly dombóvári helytörténész birtokában lé\ő, 1896-ban készült uradalmi felmérés a vár említett helyiségét már istállóként ábrázolja. 32 34.1.80. (8. kép 3, 14. kép 1, 18. kép 2-4.) 33 Jelentés 1988, 265-265/A 34 A helyiség funkciójával kapcsolatos kutatásaim eddig nem vezettek eredményre. ESr, gyapjúfeldolgozás, gabonakezelés, sörkészítés, kékfestés is szóba kerülhetett, úgy tűnik azonban, hogy ezeket a tevékenységeket kizárhatom az itt végzett tevékenységek közül. 15 Az innen előkerült összes lelet elemzése feltehetőleg pontosítani tudja ezt a keltezést. 36 WMM Népr. Gyűjt.: 73.19.1, (10. kép 3, 14. kép 5, 21. kép 3-4.) WMM N.Gy 61.12.9.: (9. kép 2, 14. kép 4, 19. kép 2.) WMM N.Gy.: 73.29.3. (10. kép 4, 14. kép 6, 22. kép 1-2.) 37 Cs.l. (11. kép 1, 15. kép 2, 22. kép 3-4.) Cs.2. (11. kép 2, 14. kép 3, 23. kép 1-2.) Cs. 3. (11. kép 3, 15. kép 3, 23. kép 3.) 38 WMM N.Gy.: 69.15.3, (9.kép 3. 14. kép 3, 19. kép 3-4.) WMM N.Gy.: 69.19.1, (9. kép 4, 14. kép 2, 20. kép 1-2.) 19 WMM N.Gy.: 71.30.9, (10. kép 1, 15. kép 1, 20. kép 3-4.) H.l. (11. kép 4, 14. kép 3. 24. kép 3-4.) 40 WMM N.Gy.: 72.21.3, (10.kép.2, 14. kép 4, 21.kép 1-2.) 41 WMM Rég.Gyűjt.: 67.1.95. (9. kép 1, 25. kép 3.) 42 S.l. (13. kép 1, 14. kép 3, 25. kép 1-2.) 43 S.2. (13. kép 2, 15. kép 4, 25. kép 4.) 44 R.l. (12. kép 2.) 45 G.I. (12. kép 1,24. képi.) G.2. (12. kép 3, 24. kép 2.) 46 Távolabbi célként merül fel ezeknek az edényeknek a szisztematikus gyűjtése Tolna megyében, valamint országosan. Egy ily módon összegyűjtött anyag remélhetőleg pontosabb tipológiai elemzést, az elterjedésre vonatkozó következtetések levonását is megengedi. 47 NIENHAUS 1983. 57. 322
