Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Beszédes József: Adatok az 1599. évi „Tolnai” csata lokalizálásához

Georgiceo leírása alapján tehát olyan helyen keresendő az Altun Óluk, amely mintegy másfél mérfölddel van délebbre Dunaföldvártól, az országút és a Duna ismételt összetalálkozásánál fekszik és a közvetlen közelében, egy az út bal oldalán emelkedő domb, valamint egy patak látható. Az is egyértelmű a szöveg alapján, hogy csakis Pakstól északra elhelyezkedő vidék jöhet számításba. A földrajzi hely, ahol az észak felől utazó dalmát humanista újból a Dunához ért, nem lehetett máshol, csak az egykori imsósi kanyarulat Dunakömlődnél visszahajló északi végénél, ugyanis itt találkozott újból össze egy rövidebb szakaszon az országút és az attól még Dunaföldvárnál elágazó Duna (2., 4.kép).

39 A terület domborzati viszonyai ugyancsak a kömlődi lokalizálást erősítik meg. A Dunaföldvár és Dunakömlőd közötti, kisebb lankákkal tarkított, de alapvetően sík vidéken ugyanis csupán egyetlen olyan „balra fekvő domb" (vagyis az úttól keletre emelkedő domb) van, amely magára vonhatta Georgiceo figyelmét és megjegyzésre érdemes lehetett; a dunakömlődi Bottyán-sánc, amely jelentősen kiemelkedik a környezetéből és az őt nyugatról megkerülő akkori országútnak ténylegesen a bal oldalára esett északról szemlélve. Itt, a Bottyán-sánctól Ny-ra, É-Ny-ra elterülő Vayer völgyben egy kisebb patak is folyik (Vörösmalmi patak), amely egykor a Duna imsósi szakaszába torkollott. Úgy vélem ezek alapján biztonsággal helyezhető a törökök által Altun Óluknak nevezett szoros vagy patak a dunakömlődi Vayer völgybe. Nem mond ellent ennek a meghatározásnak az sem, hogy az Altun Óluknak - Georgiceo leírásában szereplő - Dunaföldvártól megadott mintegy másfél mérföldnyi, vagyis kb. 11-12 kilométer távolsága,

40 a Dunakömlődtől 2 km-rel északra fekvő Gyürüs völgy környékére esik, ugyanis becsült és kerekítet távolságadatról van szó, így földrajzilag valamivel tágabban kell hogy értelmezzük a forrásban szereplő mérföldadatot. Tehát a hajókaraván megtámadásának Kjatib Cselebi által megadott színtere teljesen máshová esik, mint a keresztény források által megjelölt térség. Elvileg két magyarázat lehetséges; vagy ténylegesen lezajlott Dunakömlődön a Vayer völgy közelében is egy összecsapás 1599-ben (amit a teljes török vereséggel végződő fajszi ütközet miatt csak a második utánpótlásszállítással lehetne kapcsolatba hozni), vagy pedig az első utánpótlásszállítás hajdúk általi megtámadásának színhelyét kívánta volna megjelölni Cselebi, ebben az esetben azonban mindenféleképpen a török történetíró földrajzi tévedésével kellene számolnunk. Bármelyik verziót fogadjuk is el, Kjatib Cselebi tudósítását nem lehet a szóban forgó ütközet lokalizációs kérdésében felhasználni. Végezetül nem mehetünk el említés nélkül a XVIII. század derekának nagy történeti-földrajzi összefoglalása, Bél Mátyás Notitiaja mellett, melynek csupán kéziratban elkészült Tolna megyei fejezeteiben Tolna városánál olvashatók az alábbiak:

41 „A hajdúk 1599. júniusában Tolnánál rajtaütöttek a Budára hajózó utánpótláson, a török hajószállítmányt elzsákmányolták." (Kun Lajos fordítása) Bél Mátyás rövid, utalásszerű közlésénél tehát már teljesen elsikkad az a több XVI. századi forrásban még megemlített tény, hogy Tolnától továbbvonultak a törökök az ütközet előtt. Ez a pontatlanság azonban nem meglepő, ugyanis Bél Mátyás egyik legfőbb forrásából, Istvánffy Miklós krónikájából nem olvasható ki a csatahelyszín világos és egyértelmű megjelölése, a szintén forrásművei között számon tartott Ortelius-krónika szövegében pedig ugyan szerepel Fájsz neve (Fassi Fockh), de a szöveget illusztráló rézkarcnál azonban már a „bei Tolna" megjelölés olvasható.

42 Könnyen elképzelhető, hogy Bél Mátyás az Ortelius krónika idevonatkozó sorait nem ismerte és csupán a rézkarcot vette alapul munkájában. ' A korabeli természetföldrajzi szituáció részletesebb elemzését lásd fentebb, irodalommal együtt. 40 Georgiceo a távolságok megadásánál olasz, német és magyar mérföldet egyaránt használt. Amikor jeli) nélküli egyszerű mérföldet említ - ahogy a fenti szemelvényben is - német mérföldről van szó. TÓTH 1998, 841., 6.j. A mérföldadatok mai hosszmérték szerinti átszámításához Id.: jelen munka 12.j. 41 BÉL 1979, 345.; Bél Mátyás munkásságához: Haan Lajos, Bél Mátyás, in: Értekezések a történelmi tudományok köréből (Budapest, 1879) 1-76.; Bodor Antal, Bél Mátyás emlékezete (Budapest 1936) 42 Bél Mátyás forrásaihoz Id.: Dékáni Kálmán, Bél Mátyás földrajza (Marosvásárhely, 1903) 105.278