Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

A régészet és a néprajzkutatás egyik fontos területe a településkutatás. A falukutatás, a ház fejlődésének, a háztípusok kialakulásának a kutatása többféle forrás elemzése alapján történt. A levéltári, írott források kutatásában Szabó István nevét kell említenünk.

109 Az írott források azonban nem mindenben adnak választ a kutatásban felmerülő kérdésekre. A régészet és a néprajz sajátos eszközeivel keresi ezekre a választ. Bátky Zsigmond néprajzi kutatásai

110 óta, amellyel öt háztípust különített el a magyar népi építészetben, számtalan résztanulmány és összefoglaló munka készült az egyes tájegységek háztípusairól, a házak részletjelenségeiről.

111 A falvak, házak korai történetével a régészeti feltárások nyomán ismerkedhetünk meg. A falukutatás eredményeinek áttekintésére is számtalan alkalommal került sor.

112 Az azonban az összefoglalásokból, elemzésekből is kiderül, hogy mindmáig vannak megoldatlan kérdések. Balassa M. Ivánnak „A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata"

113 című könyvéről rendezett vita során Fodor István megállapította, hogy „Igaz ugyan, hogy feltárt középkori lakóházaink száma az utóbbi évtizedekben megtöbbszöröződött és sokban finomodtak a lakóházkutatas módszerei is, mégsem mondható el, hogy az eredmények már megérettek a fejlődéstörténeti összefoglalásra."

114 Kovalovszki Júlia is ezt hangsúlyozza: „Az elmúlt 40 év régészeti kutatásai azonban az elvitathatatlan eredmények ellenére sem szolgáltattak sajnos még annyi hiteles adatot, amennyi elég lenne ahhoz, hogy már most meg lehetne rajzolni a magyar parasztház fejlődésének útját. Ráadásul a feltárt emlékek jelentős része még közöletlen, tehát gyakorlatilag hozzáférhetetlen.'"

115 Barabás Jenő: Fordulatok és korszakok a magyar népi építészetben c. doktori értekezéséről írt bírálatában Bóna István a következőket írja: gégészetünkben a 70-es évek végétől a telepkutatásban mennyiségi és minőségi átalakulás zajlott le, s ma is zajlik, ...A helyzet ma áttekinthetetlen, régészek számára is az. Aligha hiszem, hogy régész jelenleg bármelyik korszak vagy tájegység házfejlődésének olyan összefoglaló ábrázolására vállalkozni merne, mint a néprajzos kollegák."

116 A helyzet, úgy tűnik, azóta sem változott alapvetően. Bár sok, régen várt feldolgozás jelent meg, a 90-es évek autópálya leletmentései csak szaporították a feldolgozásra váró anyagokat. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a nagy kiterjedésű feltárásoknak hála, olyan mennyiségű anyag áll rendelkezésünkre, mint eddig soha.

117 Tolna megye ez idáig igen hiányosnak tekinthető Árpád-kori és középkori településrendszeréről alkotható képet jelentős mértékben fogja kiegészíteni az elmúlt években feltárt települések anyaga. A jelenlegi elemzésünk tárgyát képező etei 5. házban megfigyeltek a ház, és azon belül a tüzelőberendezések, a kemencék, a füstelvezetés, a füsttelenítés problematikájához kíván újabb adatokkal hozzájárulni. „Az európai parasztok" című monográfiájában Hoffman Tamás foglalkozott a tüzelőberendezések, a fűtés kérdésével.

118 A szabadtűz és a kemence volt a két alapvető tüzelésforma majdnem egész Európában.

119 A kemence hármas funkciójú volt, azaz palástja jó hőtároló képessége miatt fűtöttek vele; ezenkívül főzésre és sütésre is használták.

120 A kemence használatának terjedésében fontos tényező, hogy az ezredforduló táján elterjedt azokon a közép-európai területeken is, ahol a januári átlaghőmérséklet -1°C. Korábban a kelet-európai -3-4°C átlaghőmérsékletű területre volt ez jellemző.

1 l A kemence nagy előnye volt, hogy a hőt megőrizte, hátránya azonban, hogy a füst a helyiségben terjengett, nem volt túl kellemes a bent tartózkodók számára. A füsttelenítés, a füstelvezetés komoly problémát jelentett, így a középkor századai során többféle módon kísérleteztek annak megoldásával. A rómaiak padlófűtése városi környezetben füstmentes teret teremtett.

122 A középkori latinban a caminus szóval neveztek meg minden olyan fűtőberendezést, aminek a füstjét el tudták vezetni. Ez legtöbbször vesszőből font és betapasztott kürtőt jelentett. A fában bővelkedő területeken a kürtőt fából ácsolták, csőszerűén, Közép-Európában gúla alakú formában készült.

123 A kémény elterjedése Itáliában a XV. században már általános volt, és terjedt észak felé.

124 109 A kutatás összefoglalásában semmi esetre sem törekszünk teljességre, ez nem feladata a jelen munkának. 110 BÁTKY 1941. és kisebb tanulmányai az Ethnographiában. 1,1 CSILLÉRY 1982; BARABÁS - GILYÉN 1987; BALASSA 1985; BARABÁS - GILYÉN 1979; Dél-Dunántúl népi építészete 1991. összefoglaló munkáit kell megemlitenünk a teljesség igénye nélkül. A házfejődés, a lakáskultúra összefoglalását adják, bibliográfiájuk a téma irodalmával is megismertetik a kutatókat. Régiónk, a Dél - Dunántúl szempontjából Zentai Tünde munkássága érdemel kitüntetö figyelmet. ZENTAI 1990; 1991. 112 Szintén a teljesség igénye nélkül a következő munkákat említjük: HOLL 1970, 1995; KOVALOVSZKI 1985; 1988; FODOR 1983; 1985; 1988; 1989; MICHNAI 1981; BÓNA 1973; 1988; TAKÁCS 1993; 1995; 1999. 113 BALASSA 1985. 114 FODOR 1988, 249. 115 KOVALOVSZKI 1988, 252. 116 BÓNA 1988,402. 117 Tolna megyében az S-9 gyorsforgalmi út leletmentési munkái folytak 1995-1999. között, Gaál Attila vezetésével. A számos korszakból eákerült temetők és telepek között Vizi Márta egy Árpád-kori és középkori települést tárt fel. A több százobjektumból álló településrésziét feldolgozás alatt áll. 118 HOFFMAN 1991, 381-411; HOFFMAN 1987, 19-31. 119 HOFFMAN 1987, 20. 120 HOFFMAN 1987, 24. 121 HOFFMAN 1991, 388-389. 122 HOFFMAN 1991, 391; 401; BONA 1988, 405. 121 HOFFMAN 1991, 401. 227