Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról
A körmeneti keresztről, a mellkeresztről és a csengőről Költő László készített anyagvizsgálatot : Megnevezés Fe% Cu% Zn% As% Ag % Sn% Sb% Pb% kereszt 66.22.1. 0,12 85,86 12,12 0 0,06 0,36 0,55 0,64 körmeneti kereszt corpus 0,75 84,41 7,02 0,17 0,14 6,12 0,94 0,45 körmeneti kereszt 0,85 83,43 7,66 0,08 0,18 6,51 0,81 0,48 körmeneti kereszt talp 1,08 83,7 6,86 0,46 0,16 5,71 1,42 0,6 csengő külső 0,65 85,44 6,98 2,07 0,33 3,13 1,04 0,37 csengő belső 0,43 86,94 5,97 1,72 0,33 3,03 1,06 0,52 A mellkeresztben levő magas cinkarány az aranyhoz hasonló sárga színt kölcsönzött a tárgynak. A körmeneti kereszt három vizsgált része három különböző öntésből származó tárgyat takar. A kereszt részeiben található magasabb ón és antimon tartalom a tárgy keménységét fokozza, kevéssé törékeny. A két kereszt anyag-összetételbeli különbsége feltehetőleg a két tárgy használatában mutatkozó különbségre utalhat. Az anyagvizsgálat bővebb elemzésére nincs mód, mert jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre hasonló tárgyak anyagvizsgálati eredményei. Ólomkereszt 1996-ban, az 1. árok 2. rábontásában találtuk. A rossz állapotú, szabálytalan kialakítású, díszítetlen kereszt hossza 7,1 cm, szélessége 5,3 m. A szárak oldala és vége is lekerekített, (ló.kép 9.) Könyvveretek Feltehetően a templom felszereléséhez tartozó könyveket díszítették azok a veretek, amelyeket a templom területén, illetve annak környékén találtunk. A templom területéről 3 db, a szomszéd földről pedig 1 db könyvveret került eddig felszínre. Előbbiek közül kettőt a szentélyben, egyet pedig a D-i oldalkápolnában találtunk. A veretek közül egy középveret, a többi pedig sarokveret. A középveret az átlagosnál nagyobb (4,3 x 4,3 cm). A lemezből kivágott veretet négy sarkán erősítették fel a könyvre. Közepe erősen kiemelkedik; a sarkok közelében szintén egy-egy kerek kiemelkedés látható, (ló.kép 3.) A VI. szelvényből származó kisméretű sarokveret szélét poncolt virágminta és ferde rovátkák díszítik; közepén félgömb alakú, ferde hornyolatokkal tagolt kiemelkedés látható, (ló.kép 1.) A D-i oldalkápolnában (9. árok) talált sarokveret romboid alakú. A könyvsaroknál lapos, kerek kiemelkedés és mellette két, félhold alakú áttörés látható, felületének többi részét virágminta díszíti, (ló.kép 2.) Az előzőnél is gazdagabban díszített a templomon kívül, attól K-re, a felszínen talált veret: a romboid alakú felületen virágminta, poncolt dísz, a saroknál kerek, lapos kiemelkedés figyelhető meg. A könyv belseje felé eső két oldala hullámosra kialakított, (ló.kép 4.) Holl Imre lektori véleményében hívta fel figyelmünket két leletre: „két kis bronzlemez —jellegzetes könyvveret — az ilyen kis lemezek a kötéstáblákat összefogó oldalsó kapcsok bőrszíjának felerősítését szolgálták, a 15. sz. -16. sz. e.fele könyvein szerepelnek. /Lásd a Pilis kolostorának vereteit, készülő monográfiámban határoztam meg ilyeneket/' (ló.kép 6-7.) Az egyik lemezt négy sorban bekarcolt rovátkák, a másikat gótikus I-betűk díszítik. A fent leírt, lapos, illetve domborított véretekhez hasonló példányok ismertek pl. Ötvöskónyiból, 75 a budai várpalotából, 76 Vácról. 77 Koruk a XV. századra tehető. A vizsgálatokat ezúton is köszönjük. Magyar 1974, 60. old., II. t. 222
