Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Sümegi József: Középkori kőemlékek Bátáról (Adatok a bátai szent vér kultusz eredetéhez)
Németországon kívül a spanyolországi Iborrában is történt hasonló eset. A pap kételyei miatt a kehelyben lévő bor vérré változott, betöltötte a kelyhet, majd csurogni kezdett az oltáron, majd le az oltárlépcsőkön. 17 Kétségtelen a leghíresebb szent vér csoda az itáliai Bolsenában történt az 1260 -as évek elején, melynek hatására IV. Orbán pápa bevezette az Űrnap ünnepét. Egy Péter nevű prágai német papot gyakran gyötörték a kételyek az átváltoztatás közben. Ezért szánta el magát, hogy Rómába zarándokol, s kiesdi a kegyelmet, hogy ezektől az aggályoktól megszabaduljon. 1263-ban Bolsenában misézett, s aggályok gyötörték akkor is, amikor a kehely fölött megtörte a Szentostyát. Ám ekkor megdöbbenésére az ostyából vér folyt ki, s felső része hússá változott át. A vér a misekendőre csepegett, s ott 25 foltot hagyott. Mindegyik Krisztus tövissel koronázott fejének alakját vette fel. A csoda annyira megzavarta Pétert, hogy képtelen volt befejezni a misét. A vérző ostyát a korporáléba burkolta és igyekezett feltűnés nélkül a sekrestyébe jutni. Gondossága ellenére útközben a templom kőpadlójára csepegett a vér, s ott is Krisztus töviskoronás fejének alakját vette fel. 18 A történelmi Magyarországhoz tartozó Szlavóniában a ludbregi vár kápolnájában is őriztek szent vér ereklyét. Ez az ereklye kb. egyidőben keletkezhetett a bátaival, s azon kevesek egyike, melynek keletkezési idejét és körülményeit is pontosan ismerjük egy pápai oklevélből. Itt is a bor vált vérré: „... Midőn egy pap misemondása közben az eucharisztia szentségének elvégzése után az ostyát szokás szerint három darabra törte, egyiket a kehelybe helyezte, a másik két részt pedig magához vette. Amikor a kehelyben lévő folyadékot, amellyel a misét végezte, s amely Krisztus vérévé szenteltetett meg, valamint a harmadik ostyarészecskét magához akarta venni, elkezdett kételkedni, hogy a kehelyben Krisztus igazi teste és vére van-e jelen a szentség ereje által. Erre a mondott folyadék a látható és természetes vér színét vette fel. " A pécsi szent vér ereklyéről ugyancsak annyit tudunk, hogy csodás vér volt. 20 Amint már említettük, 1521-ben II. Lajos király oklevele Krisztus legszentebb teste és vére egyházának nevezi a bâtait. Az európai legendakincsben fennmaradt a 13. században a spanyolországi Cerbero-hágónál lévő bencés monostorban történt csoda. Itt az átváltoztatáskor a kenyér testté, a bor vérré változott a pap szeme láttára. 21 Végezetül szólnunk kell a Ransanus püspök által közölt információról is, mely szerint: „Báta kisfalu ugyan, de előkelő az ott lévő bencés monostor miatt, mely nagy hírnévnek örvend a feltűnő csoda révén, hogy a Szentostyában Krisztus vére testének kis részecskéjével együtt látható, amint igen sokan állítják, akik látták. " 22 A Szentostya hússá változása is gyakori motívuma a középkori szent vér legendáknak. Augsburgban például egy megszentelt ostya húsnak mutatkozott, Erfurtban a kehelyöblítő víz vérré, a benne lévő particula pedig vérző ujjperccé változott. Mindkét esetben megszentségtelenítés következtében történt a csoda. 23 Az itáliai Lancianoban a kételkedő pap kezében az ostya vérző húsdarabbá változott, a bor pedig a friss vér alakját vette fel. 24 Ma gyarországon a győri csodás ostyáról jegyezték le, hogy a kételkedő pap kezében a Szentostya félig hússá változott. 25 Összevetve a bátai szent vér ereklyéről fennmaradt szórványos adatokat az európai szent vér legendakinccsel, láthatjuk, hogy szinte minden említésének megvan az európai párhuzama. Ezért lehet nagyon fontos ez a kis faragott kőtöredék, mely a középkori bátai apátsági templom falát díszíthette, s a megmaradt részek tanúsága szerint a bolsenai szent vér csodához nagyon hasonló dolgot mutat. Azt azonban, hogy ez a bátai csodás vér eredetére ufal-e, vagy csak egy díszítőelem volt a templomban, a kőtöredékből egyértelműen nem dönthető el. 16 U.o. 84. 17 HAESELE 13-14. 18 BAUERREISS 1931, 115., HAESELE 48-50. 19 TÜSKÉS-KNAPP 1986, 84-85., 108-109. SÜMEGI 1991, 112. 20 TÜSKÉS-KNAPP 1986, 87-88., SÜMEGI 1991,112. 21 HAESELE 101-102. 22 Báta évszázadai 74. RANSANUS 65. 23 BAUERREISS 1931, 39, 50. 24 HAESELE 125-126. 25 TÜSKÉS-KNAPP 1986, 84-85., SÜMEGI 1991, 111. 199
