Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Ódor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek kataszter Tolna megyében
52. SZEKSZÁRD-MUNKÁCSY M. U. 13: A ház udvarán árokásás alkalmával emberi csontokra bukkantak. A leletmentés során nyugat-keleti tájolású, fiatal női csontvázat tárt fel Horváth Jolán, mellette csecsemő csontjaival. Az ásató véleménye szerint a váz Árpád-kori, „a városnak ezen a részén ui. több alkalommal kerültek elő Árpád-kori sírok". 65 Az ismert szekszárdi lelőhelyek közül egyiket sem lehet a Munkácsy utcai temetővel (?) azonosítani. WMMM AD.: 158 - 74. 53. SZEKSZÁRD-VÖRÖSMARTY U. 5: A város központjában, egy lebontott régi ház helyén Árpád-kori és késő középkori telepobjektumokat tárt fel Mészáros Gyula. A 6.a. jelű kemence tapasztásából többek között egy br. s-végű karika került elő. 66 WMMM lt. sz.: 60.524.46. AD.: ? SZEKSZÁRD-BAKTA - Id. 54. SZEKSZÁRD-BAKTAHEGY 54. SZEKSZÁRD-BAKTAHEGY: Csalog József adata szerint a lelőhelyen egy lovas sírt tártak fel, melynek leletanyaga és dokumentációja a 2. világháborúban megsemmisült. 67 1933-ban „Szekszárd-Bakta" lelőhelynévvel viszont egy nyakperecet leltároztak be. A br. három szálból csavart nyakperec hurkos-kampós vége letörött. WMMM lt. sz.:N.30- 933.1. Névvariáció: Szekszárd-Bakta SZEKSZÁRD-BAT - ld. 55. SZEKSZÁRD-BATITOROK SZEKSZÁRD-BATI TOROK - ld. 55. SZEKSZÁRD-BATITOROK 55. SZEKSZÁRD-BATITOROK: 1894 előtt Hollós László Harcon vett egy, a szekszárdi Batitorokból származó, csontváz mellett talált sodrott br. nyakperecet, amelyre eredetileg állítólag öt darab e. s-végü karika volt ráhúzva. Ezek a tárgyak a kecskeméti múzeumba kerültek. 68 1894 őszén valószínűleg ugyanezen a lelőhelyen, egy Helyes nevű harci lakos szőlőjében rigolírozást végeztek. A munkálatok során sok csontvázra akadtak, mellettük br. és e. s-végű karikákat és sodrott br. nyakpereceket találtak. Wosinsky Mór a szőlőterület egy részét feltárta, s benne huszonhét csontvázat talált. A vázak 60-80 cm mélyen, háton fekvő, nyújtott helyzetben feküdtek, tájolásuk nyugat-keleti volt. Az egyik felnőtt női váz mellett fordított tájolású gyermek váza volt. Egy mélyebb sírnál koporsó nyomát figyelte meg. A leleteket Wosinsky képtáblán közölte. 69 A temetőrészietet all. században használhatták. A feltárt sírok mellékletei: IV. kis- és nagyméretű br. és e. s-végü karikák, pasztagyöngyök, hurkos-kampós végű br. nyakperec, hegyesedő végű br. huzalkarperec, br. karikagyűrű. A FÉK tévesen a két, különböző időben előkerült leletanyagot két külön számon és lelőhellyel (Harc, illetve SzekszárdBatitorok) ismertette. A Kecskeméten őrzött tárgyak a 2. világháborúban elpusztultak. WMMM It. sz.: N.46 - 933.1 - 9. Névvariációk: Harc; Szekszárd-Bati torok; Szekszárd-Bat SZEKSZÁRD-CSÖTÖNYI VÖLGY - ld. 56. SZEKSZÁRD-CSÖTÖNYIVÖLGY 56. SZEKSZÁRD-CSÖTÖNYIVÖLGY: A Csötönyivölgyben, részben Prautner Mihály szőlőjében, részben Vesztergombi Antal szőlője felett, talaj forgatáskor sírokat forgattak ki. A sírmellékleteket a szekszárdi múzeumba adták el. 70 Ezek között br. nyakperec, br. varkocskarika, e. s-végü karikák, br. álgranulációs keretes, félhold alakú csüngő, br. csörgő, csüngős veret, kúp és hordó alakú pasztagyöngyök, br. gomb és nyitott br. pántgyűrük szerepelnek a nyilvántartásban. WMMM It. sz.: N.32 - 933.1 - 11. Névvariáció: Szekszárd-Csötönyi völgy SZEKSZÁRD-EBES -ld. 57. SZEKSZÁRD-EBESPUSZTA HORVÁTH 1970, 73. MÉSZÁROS 1967, 90. és 6. kép. FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZK Y 1962, 72. No. 989. HOLLÓS 1894, 353-354.; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 39. No. 378 (Harc). WOSINSKY 1896, 1044., CCLIX. tábla; HAMPEL 1905, 866.; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 72. No. 990 (Szekszárd-Batitorok). VOSINSKY 1901, 2-3.; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 72. No. 992.; SZILÁGYI 1982, 421. No. 50. 161
