Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Czövek Attila: Topográfiai adatok a limes Fadd menti szakaszához
A faddi mérföldkő és a limes-út A korábbi nyomvonal megrajzolásához támpontot adhat a Fadd határában 1877-ben talált mérföldkő. 64 Az Aquincumtól 86 mérföldet jelölő kő Maximinus útjavításaihoz köthető és 235-ből 65 vagy 236-ból 66 származik. A lelőhelyről pontosabb megjelölés nélkül csupán annyit tudunk, hogy a falutól délnyugatra lévő Cseri-legelő 67 területén 6 volt. Közelebbi képet Wosinsky Mór részletesebb leírása alapján kaphatunk, amely szerint a „mérföldmutatót'" a „Dunameder magaslatán", 69 a „régi vízmedernek partján" 10 találták. Ha Wosinsky ezen szavaiban nincs is okunk kételkedni, azt viszont, hogy az akkori Duna árterébe mélyen benyúló földnyelven lett volna a lelőhely, 71- igazat adva Bartal Aurélnak, 72- el kell vetnünk, mivel a térképek szerint ilyen már a múlt század második felében sem volt az adott területen. A szóban forgó Cseri-legelőn az előzőleg bemutatott limes-nyomvonalak közül kettő valóban át is halad; az egyik a 6-os főúthoz közeli rekonstrukció (l.kép B), a másik pedig a Wosinsky leirását követve megtalált római út (l.kép A). Ha feltételezzük azt, hogy a mérföldkövet az eredeti felállítási helyénél találták, 73 akkor megvizsgálhatjuk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján melyik úthoz tartozhatott, vagyis hol futott, futhatott a korábbi római út. A két nyomvonal korát összevetve a 6-os főúthoz közelebbi út, (amit a kavicsozás nyomának hiánya miatt földútnak képzelünk el,) jellegéből adódóan a korábbinak tarható (ha egyáltalán római eredetű?), míg a másik a felszíni megfigyelésekből következtetve biztosan 4. századi. Ez alapján valószínűbb lenne a 3. századi mérföldkőnek és ennek a korábbi útnak az összetartozása. A lelőhely kapcsán viszont más eredményre jutunk. Ugyanis az a hely, ahol a légifotókról ismert út a régi Duna-meder partjára ér, vagyis ahol a mérföldkövet elvileg megtalálták, a rendelkezésre álló mérföldadatoknak nem igazán felel meg, míg a másik nyomsáv esetében kisebb az eltérés. 74 A döntő érv azonban az, hogy az említett hely nem tartozik Fadd határához, már a múlt század második felében is félreérthetetlenül Tolna része volt. A vázoltak azt sugallják, hogy a limes-út 3.századi nyomvonala a Wosinsky Mór leírásából megismert, terepbejárásunk során pedig megtalált 4. századi útéval egyezhetett meg. Ezt látszik alátámasztani a korabeli megfigyelés is, amely szerint a régi római útvonalon került elő a mérföldkő. 75 Az utat felszíni nyomokból sikerülhetett azonosítani, ez pedig minden bizonnyal ugyanaz a kavicsozás, amelyről a kortárs Wosinsky tudósít helybéliek elbeszélésére hivatkozva. Maximinus mérföldköve tehát a mai Haris parti részén állhatott azon út mentén, amelynek vonalvezetése a felirat tanúsága szerint legkésőbb a 3. század második harmadának elején kialakult, és amely mellé a 4. század alatt több alkalommal is őrtornyokat építettek. így ha továbbra is rómainak tartjuk a légi fényképeken látható utat, akkor annak használatát a 3. század előttre kell tennünk. Felmerülhet ugyanakkor alégifotós út későbbi, a kövezett római utat elpusztító árvíz utáni eredete is. 76 A felszíni leletek még részletesebb vizsgálata tovább árnyalhatja az előzőekben lefestett képet, 77 de a limes-út szerkezetének, esetleges megújítási fázisainak, vagy az őr- és jelzőtornyok alaprajzának, átépítéseinek megismerésére és ezek segítségével pontosabb datálására, egymáshoz való viszonyuk tisztázására kizárólag pontos régészeti feltárással van lehetőségünk. Ez pedig a jövő kutatásának a feladata. 64 A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban lévő mérföldkő leltári száma: LAP. 933.4.12. CIL III 10645. 65 FITZ 1956, 201. 66 ROMER 1877, 32; WOSINSKY 1896, 674. 67 A múlt századi Cseri-legelő a mai Cseri-dülő déli részén, a Haris nevű szántó magasparti területén, a Harisi-dülő keleti felén, illetve a Macskavári dűlőben terült el. 68 RÓMER 1877, 32; WOSINSKY 1896, 688; BARTAL 1941, 8. 69 WOSINSKY 1896, 674. 70 WOSINSKY 1896, 688. 71 WOSINSKY 1896, 661. 72 BARTAL 1941, 8. 73 Annál is inkább gondolhatunk erre, mivel a kortárs adatközlő (Hanny Gábor katolikus lelkész) szerint magán a régi római útvonalon bukkantak a mérföldkőre (RÓMER 1877, 32). 74 A távolság kiszámításához íöleg a Csámpa-Püspökdombon (Lussonium-3. burgus közelében) talált és nagy valószínűséggel 79 mérföldet jelölő mérföldkő (B. VÁGÓ 1959, 73; VISY 1999, 244), illetve a Paks-Bottyán-sánci mérföldkövek (DARÓCZY 1896, 432) szolgálnak támpontul. 7S RÓMER 1877, 32. 76 A Dunaszentgyörgy - Fadd - Tolna útszakaszt több oklevelünk is említi: a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevele, vagy a kalocsai káptalan 1424ben kelt oklevele. A pontos nyomvonal meghatározása ugyan nem lehetséges általuk, de ahogy a 38. számú jegyzetben már utaltunk rá, a kéziratos térképeken általában a mai 6-os úttól valamivel keletebbre, a légifotók világos sávjában került megrajzolásra a kérdéses rész. 77 Gondolunk itt elsősorban az egyes burgusok és az út területéröl összegyűjtött téglaanyag elemzésére, ami bélyeges példányok hiányában a töredékek jellemző méretadatainak összevetését jelenthetné (v.o. VISY 1978b, 247). 138
