Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
V. Péterfi Zsuzsanna: Hamvasztásos sírláda Alsópél-pusztáról (Tolna megye)
sírládákkal. 10 Szintén a poetovioi darabok köréhez köthető feliratos, de homokkőből készült kőossárium Tapolcafőről került még elő, mely ma a veszprémi Bakonyi Múzeumban található." Fentiek mellett a hamvakat tartalmazó, szarkofágra emlékeztető sírládák mészkőből készült, felirat nélküli és díszítetlen formában is feltűnnek az Itáliától északra fekvő provinciákban, Pannónia nyugati részén és Noricumban egyaránt. Az alsópéli leletet is ehhez a típushoz sorolhatjuk. Emona (Ljubljana) korai temetőjéből 8 négyszögletes kőládasír került felszínre. Általában kisebbek, legalábbis alacsonyabbak az alsópéli darabnál, a fedél sem díszített, de többnyire üvegumát találtak bennük. 12 Kormeghatározásukat a kora-császárkori érmek segítették. A megfigyelések szerint a fedél alá még egy sima kőlapot is helyeztek ezeknél a típusoknál. L Az alsópéli sír esetében is hasonló jelenséggel találkozhattunk. Miklavec (Miklavz - Poetoviótól kissé ÉK-re) temetőjében a 4. számú hamvasztásos temetkezés is kőládasír volt. 14 Nyugat-Pannoniában Savaria északi temetőjéből (Kazánház utcai sírok) ismerünk egy kőossariumot, melynek fedelét vaspánttal rögzítették, 15 de ez a kerek változathoz tartozik. Szintén Szombathelyen került napfényre (Jókai M. u.32. sz. házzal szemben) egy homokkő sírláda díszítetlen, durván faragott kivitelben, melléklet nélkül. 16 Az alsópélihez legjobban hasonlító, bár méreteiben kisebb, akrotérionokkal díszített fedelű sírláda Kleinwarasdorfnál (Burgenland, Ausztria) került elő 1926-ban. 17 A.Barb, a lelet közreadója, aki a sírt a 2. század közepére datálta a mellékletek alapján, 18 a térségben összegyűjtötte a hasonló típusú hamvasztásos temetkezéseket: többek között Eisenstadt (Kismarton), Loretto, Oggau, Müllendorf, Parndorf, Walbersdorf lelőhelyeket sorakoztatta fel. 19 Tehát a Fertő-tó környékén lehetett még nagyobb divatja az ilyen típusú hamvasztásos temetkezéseknek, de a valamikori Noricum más területeiről, pl. Wolfauból, Welsből és Auból is említ példákat. 20 Használatukat tehát elsősorban a 2. század közepére helyezi s feltételezi még, hogy jómódú, tehetősebb családok körében vált elterjedtté ez a sírtípus. Említést tesz arról is, hogy a kőláda belsejében, az egyik sarokban sokszor egy külön kis lábazatot képeztek ki a halotti mécses számára. Véleménye szerint ez, valamint a háztető formájú fedél egy lakóház jelleget kölcsönöz a ládának, s ezt az elképzelést rokonítani lehet a házurnák alkalmazásának gondolatvilágával. 21 Valóban megtalálható a kis talapzat pl. a mosontétényi (Tadten) 22 és a lorettoi sírládában, 23 de az alsópéliben nem, noha három mécses - mellékletet is volt a sírban. Felsorolt párhuzamaink tehát - a Somogy megyei Lengyeltótitól eltekintve - DNy- és Ny-Pannoniából, a Borostyánkőút mentéről származnak. Pannónia Inferior területéről csupán Adonyból került elő egy ossarium, szintén homokkőből, háztető formájú fedéllel, mely ma a székesfehérvári múzeum földszinti kőtárában található s publikálatlan. 2 Említést kell még tennünk a sírláda felett elhelyezkedő köves-habarcsos, törmelékes rétegről, melyből néhány faragott kő töredéke is előkerült az ásatási napló bejegyzése szerint. E réteg jelenléte feltételezi egy építmény létezését, amely az ossariumot magában foglalta. Srajevic a jugoszláviai római temetőkkel foglalkozó cikkében kategorizálva a hamvasztásos sírokat, feltételezi, hogy a hamvakat befogadó s a földbe helyezett, díszítetlen kő ossariumok fölé emelhettek egy kisebb épületet, cellát, melyek tulajdonképpen a kriptához hasonlíthatók, s a felszínen álló, díszített kőládák esetében is gondolni lehet valamiféle védőépületre. 5 Az Alsópélen is megfigyelt köves-habarcsos réteg is egy valamikori sírépület meglétét valószínűsíti. 10 MÓCSY 1962. 45-46., MÓCSY 1964. 718, 45-46. (MNM-ban található, ltsz.: 62.212.1.), " LIPP 1873. 218., CIL III 10956. 12 PETRU 1972. 526, 750, 813, 814, 845, 5,6,72 sír. A többi sír kő urnatartója kerek volt, fedéllel ellátva. 13 PETRU 1972.147. I4 PAHIC 1969.76, 15. ábra 13 MEDGYES 1977-78. 181, XIV. tábla 1. I6 BUÓCZ1964. 112. 17 BARB 1950. 186. A láda méretei: 45 cm magas és kb. 40 cm hosszú. 18 BARB 1950. 193-194. 19 BARB 1950. 193. és 17. lábjegyzet az irodalommal. 20 BARB 1950. 192-193. és a 16. lábjegyzet az irodalommal. 21 BARB 1950. 194. és a 19-22. jegyzet az irodalommal 22 BARB 1950. 196., 65. ábra. 23 BARB 1950. 194, 65. ábra, 20. lábjegyzet 24 Szent István Király Múzeum római kőtár vezetője - gépelt brosúra, 44 sz. 25 SRAJEVIC 1962-63. 187. 120
