Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Mende Balázs Gusztáv: Adatok Decs–Ete késő középkori népességének antropológiájához
Mende Balázs Gusztáv Adatok Decs-Ete késő középkori népességének antr opológiáj ához Bevezetés A nemcsak részleteiben, de egészében is - a csontvázak teljessége, illetve a demográfiai viszonyok szempontjából általánosan rossz reprezentációt biztosító és a török hódoltság koráig használt temetők embertani képe jól mutatja az Árpád-kort jellemző antropológiai jegyek eltűnését. Néhány esetben van lehetőség a temetők legkorábbi, általában 13. századi csonthagyatékának különválasztására 1 , de a legtöbb esetben a többszörös szuperpozíciók és a korai csontanyag ossariumba gyűjtése ezt nem teszi lehetővé. Ezért mondhatjuk, hogy az egész középkoron keresztül használt temetők feltárt csontanyaga a legtöbb esetben a temető késői időszakát reprezentálja 2 . Ez a megállapítás érvényes a Decs-Ete lelőhelyen feltárt 14-16. századi templom körüli temetőre is, amely embertani anyagának feldolgozásával az ásató régész, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, Miklós Zsuzsa keresett meg. Az alábbiakban a mintegy 50 sírszámú temetőrészletből nyerhető és értékelhető adatokat közlöm. Anyag és módszer Az MTA Régészeti Intézetébe 1999. nyarán bekerült embercsontanyag közepes megtartású és a temető körülményeinek megfelelően sok esetben hiányos és kevert volt. A koponyák sajnos csak erősen töredékes és sok esetben másodlagosan torzult állapotban kerültek elő, ezért koponyamérésekre nem volt lehetőség. Az egyes síroknak megfelelően a váz megtartási állapota a koponyákénál jobb volt, mintegy 27 esetben sikerült testmagasság-számításhoz szükséges hosszúcsontméretet felvenni. A nem és elhalálozási életkor adatainak megállapítása is a megtartási állapot és a csontanyag hiányosságának függvénye volt. A felnőtt korúak életkorát részben Nemeskéri-Harsányi-Acsádi módszerével 4 , részben a vázcsontozat és fogazat 5 általános elhasználódásából határoztam meg. A fiatalkorúak esetében az epiphysiszáródási táblákat 6 vettem figyelembe, míg a gyermekeknél a fogfejlődési sémákat és Stloukal-Hanáková módszerét 8 használtam. A megtartási állapottól függően néhány esetben kénytelen voltam becsült adatokat megadni. A nem meghatározásánál az Éry-Kralovánszky-Nemeskéri által ajánlott jegyeket 9 vettem figyelembe. Rossz megtartású csontozat esetében a testmagasság és a csontanyag robusztusságát is szem előtt tartottam. A hosszúcsontokat Martin 10 szerint mértem, a testmagasságot Sj0vold n mindkét nemre és összes rasszra kidolgozott módszerével számoltam ki. Eredmények Az egyéni nem és elhalálozás szerinti adatokat az 1. sz, függelék tartalmazza. A demográfiai alapadatok meghatározásába csak a sírszámmal jelölt és biztosan hitelesíthető csontanyag adatait vontam be. A számozott sírok az 1. sz. táblázat szerinti kor és nembeli megoszlást mutatták. A temető feltárt részének nem és életkor szerinti megoszlása még arányaiban sem teszi lehetővé a temetkező népesség demográfiai viszonyainak megítélését. Ez egyrészt az alacsony reprezentációs arányból, másrészt a temető használatának több évszázadon történő átnyúlásából adódik. A feltárt részlet életkor és nemi adatai önmagukban elfogadható megoszlást mutatnak. Feltűnő csupán a senilis 1 ÉRY 1982 2 MENDE 1996 ' Mint az a csontanyag vizsgálat előtti hitelesítésekor kiderült, a leletanyag mosása közben is történt keveredés, több dobozban számozás nélküli csontok voltak. Néhány esetben sikerült a hiányzó sírokhoz rendelni a szám nélküli csontanyagot (pl. 8. sz. sír esetében) 4 NEMESKÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI 1960 5 UBELAKER 1984, MILES 1963 6 FEREMBACH-SCHWIDETZKY-STLOUKAL 1979 7 SCHOUR-MASSLER 1941 8 STLOUKAL-HANÁKOVÁ 1978 9 ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI 1963 10 MARTIN-SALLER 1957 " SJ0VOLD 1990 109
