Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gere László: Bácskai avar leletek

- Edény: durva anyagú, korsó formájú, tölcséresen kihajló peremmel. Ma: 17,5 cm, Szá:9,5 cm, F:10,5 cm.(XXVIII.t.5.) - Edény: durva anyagú, szürkésfekete színű, kihajló peremmel és rövid nyakkal, a legnagyobb kiöblösödés a váll magasságára esik. Ma: 14 cm, Szá: 10 cm, F:7,5 cm. (XXVIII.t.4.) - Vaskés: hossza 10,2 cm. (XXVIII.t.3.) - Vascsat: szögletes forma, hossza 4,5 cm. (XXVIII.t.2.) - Fülbevaló: bronzkarika kék, üveggyöngy csüngővel. (XXVffl.t. 1.) 48. sír: M:150 cm, É-D. Férfi. Bolygatott. A jobb alkarnál vaskés vastokban. A mellkason vastöredék. A keresztcsonton vas szíjbújtató és csattöredék. A mellkas és a lábak között faszénmaradványok. Az alsó lábszárak között marhakoponya. - Vaskés: három darabra törve, össze nem illeszthetők: (XXVIII.t.8.) - Vas szíjbújtató, mérete 1 x 4 cm. (XXVIII.t.7.) - Csattöredék. (XXVIII.t.6.) 49. sír: M: 142 cm, ÉÉNy-DDK, Csh: 150 cm. R. Férfi. A bal medencelapát szélén vascsat. A keresztcsonton és a jobb medencelapáton vascsat. A jobb kéznél csirke- és nagyobb állatcsontok. 50. sír: M: 128 cm, ÉNy-DK, Csh: 130 cm, K. Gyermek. A mellkas és a jobb oldal bolygatva. A keresztcsont közepén vascsat. 51. sír: M:125 cm, ÉNy-DK, Csh: 152 cm, K. Férfi. A fejtől jobbra durva, szürkésfekete színű edény. A medence előtt vaskés. Az ágyékcsigolyán és a medencén vascsat. - Edény: durva anyagú, szürkésfekete színű, tölcséresen kihajló peremű edény. Ma: 13 cm, Szá:9,7 cm, F:7 cm. (xxrx.t.i.) - Vaskés: töredék, hossza 9 cm. (XXVIII.t.l 1.) - Vascsat, szögletes forma. (XXVIII.t.9.) - Vasc5aí:(XXVIII.t.l0.) 52. sír: M: 106 cm, É-D, Csh: 144 cm, K. Férfi. A bal combcsonton belül vaskés. A bal medencelapát felett vascsat. A bal lábfejnél durva edény. - Vaskés: hossza 13 cm. (XXVIII.t.l2.) - Edény: durva anyagú, szürkésfekete színű, kihajló peremű. Ma: 14 cm, Szá:9 cm, F:8 cm. (XXDC.t.2.) Temetkezési szokások 7. A sírgödör A sírok méretét sajnos sok esetben nem jegyezték fel, csak a sír mélységét. A sírok felülnézetben négyszögletesek, feltűnő, hogy igen nagy méretűek. Az Adorján úti temető ilyen szempontból jobban értékelhető, — mert itt majdnem minden sírnak ismert a mérete — azonban a sírmélység, valamint a sírnagyság, a nemek és az életkor között semmiféle kapcsolat nem állapítható meg. Az 1. sírban például 55-60 év körüli férfi nyugodott. A sírmélység 50 cm volt, de ugyanakkor a sír nagysága 230 x 90 cm, míg a 7. sír férfi halottját (életkora 30-40 év) veretes övvel temették el, sírjának nagysága mégis csak 205 x 72 cm és 145 cm mély. Ugyanakkor a 13. női sírból (életkora 55-60 év) csak edény és vascsat került elő, mégis a sír nagysága 259 x 90 cm, mélysége pedig 210 cm. A sírmélység 100-200 cm között változik, mégis a leggyakoribb a 120-160 cm-nyi sírmélység. A sírok átlagos mérete 200-220 x 60-80 cm között van. Az Adorján 5. tanya lelőhelyen a sírméretek zöme hiányzik, viszont itt figyelemre méltó az a tény, hogy a gyermekeket csak 60 cm mély sírban temették el, ez talán azzal magyarázható, hogy nem számítottak még a társadalom „teljes értékű" tagjának. 2. A halottak sírba helyezési módja A halottakat általában hanyatt fekve, nyújtott testhelyzetben helyezték a sírba. A karok a test mellett, azzal párhuzamosan feküdtek. Az Adorján 5. tanya 17. sírjánál a jobb kar a medencére volt hajlítva, míg a 12. sírnál mind a két kart a medencére helyezték. A 22. sírnál szintén a jobb kart hajlították a medencére. Az Adorján út 15. sírnál a jobb kart a törzstől távolabb találták az ásatok, míg a 23. sír halottjának lábát térdben visszahajlították. 68